Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)
3. füzet - Laczay István: Folyószabályozás, ipari kotrás és a partiszűrésű vízbázis
380 Laczay István 3. Üj igények és ellentmondások A folyószabályozással szemben támasztott újabb igényeket tömören a következőképpen lehet megfogalmazni: - Mindazokon a folyószakaszokon, ahol partiszűrésű vízbázis van vagy lesz, biztosítsa a víztermelés, mint hasznosítási forma elsőbbségét; - A folyószabályozás ne csak segítse, hanem elégítse ki a környezetvédelem és az üdülés igényeit is. Az újabb igények figyelembevétele és kielégítése csak jóval nagyobb költséggel lehetséges. A probléma sokkal bonyolultabb annál, mintsem egy konkrét vizsgálattal foglalkozó tanulmány bevezetőjében akár csak vázolni lehetne. Néhány tényt azonban célszerű tudomásul venni. A Rába burgenlandi szakaszának szabályozása osztrák adatok szerint a környezeti igényeket is figyelembe véve kereken kétszer annyiba kerül, mint a hagyományos módon (Péntek 1986). Ha a társadalom a folyószabályozástól azt igényli, hogy a környezetvédelem igényeit feladatkörében kielégítse, akkor ahhoz az anyagi feltételeket is meg kell teremtenie. Az érdekek kielégítése esetenként természeti, műszaki okokból sem lehetséges. így például egy folyószakasz két szemben lévő partján a partiszűrés optimális (megfelelő) feltételeit nem lehet biztosítani. Ide tartozik az az elvi ellentmondás is, hogy ha az egyik oldali partiszűrés szempontjából a Duna teljes medre (meder alatti rétegei) termelő területnek minősül, akkor két szemben fekvő partiszűrésű kútsor nyilvánvalóan egymás elől veszi el a vizet. A folyószabályozás művei, illetve a part menti kútsorok, vízkivételek a mindenkori igények és lehetőségek által megszabott helyeken és az időben folyamatosan épültek. A vizsgálatok, viták során számos részletkérdés került terítékre (miért kellett a mellékágakat egyáltalán elzárni; egy adott helyen mi volt előbb, szabályozási mű vagy vízmükút; eredmény-e vagy károkozás, ha egy adott sarkantyú árnyékában a meder feltöltődött). Mindez az érdemi előrelépést nem segíti, az összhang javulását viszont biztosan hátráltatja. 4. Vizsgálatok a Duna Budapest alatti szakaszán Az Országos Vízügyi Hivatal а VII. ötéves tervi K + F program A/1.1, jelű feladatában a folyószabályozás környezeti hatásának vizsgálatát irányozta elő. A feladatmeghatározás ide érti az ipari kotrások hatását is. A célkitűzés szerint meg kell határozni, hogy a szabályozási művek és az ipari kotrás milyen hatással van a környezetre, a meder anyagának változására. Az értékelésben döntő szempont a partiszürésü vizekre gyakorolt hatás kimutatása. A vizsgálat eredményét tervezési irányelvekben kell megjelentetni. A célkitűzés összhangban van azzal a rendelkezéssel, amit az OVH Árvízvédelmi és vízrendezési főosztálya adott ki a tervezési irányelvek és az általános szabályozási tervek korszerűsítésére. A folyószabályozás művei és az ipari kotrás a meder (a szűrőréteg) állapotát és anyagát módosítják. A hatások, változások vizsgálatához, matematikai modellezéséhez két újabb paramétert kell bevezetni:
