Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

3. füzet - Öllős Géza: Fürdővizek tisztítása

Fürdővizek tisztítása 373 Az átlagos fajlagos fürdőterhelés F, = [fö/m

3 • h] (10) V-n összefüggésből számítható, ahol N- a látogatók összes száma a nyilvántartási órák alatt, V - az úszómedence víztérfogata [m

3]; n - a medence nyitva tartásának óraszáma. Az .F, alapján a különböző medencék jól összehasonlíthatók. Az adagolt fertőtlenítőszer nátriumhipoklorit. A 9. ábra egy-egy napon mért pH-, redoxpotenciál és Cl

2 töménység (különböző formában) értékeket ill. azok kapcsolatát az üzemelési idő függvényében mutatja be. A medence terhelése nagy, 2,5-4,0 fő/m

3, legnagyobb terhelés 8,8 fő/m

3. A 9.a. ábra esetében a fertőtlenítőszer adagolást a medencevíz redoxpotenciáljának útján, be/ki-szabályozás révén vezérelték, 730 mV előírt, beállított értékkel. Ilyen feltételű üzemeltetéskor a Cl

2-töménység 0,45-1,80 g/m

3 tartományban ingadozott. A töménység szinusz alakú lefutásának periódusa kb. 90 min. Amikora pH a beállított határértéket (7,4) elérte, savadagolás kezdődött. Az ábra azt is érzékelteti, hogy a fertőtlenítőszer adagolás közben, rövid időre a medencevíz Cl

2-töménysége is csökkent. Ennek oka: a nagy fürdőterhelések miatt a medencevíz fertőtlenítőszer-fogyasztása a klóradagolás okozta, medencebeli Cl

2 töménységnövekedésnél nagyobb. A 9.b. ábra esetében a fertőtlenítőszer-adagolás szabályozása a medencevíz redoxpotenciálja mérése alapján, az adagolószivattyú proporcionális szabályozásával valósult meg. A redoxpotenciált 730 mV-ra, ill. 720-740 mV tartományra állították be. A Cl

2-töménység ez esetben is szinusz-lefutású, a felső és alsó csúcsok azonban némileg tompultak. Az ingadozás 0,351,0 g/m

3 tartományba esik. A 9.C. ábra esetében a klóradagolást a medencevíz Cl

2~töménysége kolorimetriás mérése révén vezérelték és a töménységet a mért értékektől függően proporcionálisán szabályozták. Az előre beállított, medencebeli Cl

2-töménység az élő szervezetek szaporodása megelőzése céljából viszonylag nagy volt, kb. 1,0 g/m

3 (kb. 0,9-1,1 g/m

3 tartomány). A medencevíz Cl

2töménysége még némileg (0,9-1,2 g/m

3) ingadozott. A 9. ábrán feltüntetett módozatok bizonyítják, hogy a nagy fürdőterhelés esetében a redoxpotenciál a klóradagoló automatikus vezérlésére nem alkalmas. A klóradagoló berendezés kézi szabályozásakor általában nem elegendő a fürdővíz szabad aktív klórtöménységét csupán a medence üzemének megkezdésekor ill. befejezésekor mérni ( 10. ábra), hiszen ez esetben a kilépő víz szabad klórtöménysége a megengedett érték alá süllyedhet (Keltjens 1985). A nagy terhelésű fürdőkben a (leginkább) proporcionális klóradagoló szabályozása a medencevíz szabad aktív klórkoncentráció mérése alapján elengedhetetlen. 2.6. Fürdővíz-minőségi követelmények A fürdőmedence vízminőségi (bakteriológiai, fiziko-kémiai, egyes kémiai) paramétereivel kapcsolatos követelményekkel a MSZ 13690/3 országos szabvány ill. az MI-10 204 vízügyi ágazati irányelv foglalkozik. A vízminőségi követelményeket az V. táblázat foglalja össze.