Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

3. füzet - Öllős Géza: Fürdővizek tisztítása

368 Öllős Géza AIV. táblázat alapján megállapítható, a szóban forgó bromid-ion tartalmú termál­víz esetében elsősorban a bróm-klór-vegyületek keletkeznek, a kloroform jelentéktelen. Az összes haloform-töménység az ivóvízellátásra megengedett határértéknél kisebb. Ez a kedvező helyzet a korszerű tisztításnak és a megfelelő mennyiségű, a fürdőterheléstől független, a termálvíz nagy hőmérsékletének fenntartása miatt is szükséges friss termál­víz-adagolásnak köszönhető. 2.3.4. Egyéb eljárások. A bróm után a jód a következő elem a halogének sorában, ami a fürdővizek fertőtlenítéséhez (elsősorban az USA-vizsgálatok bizonyítják) ajánlott. De a tapasztalatok a jód esetében a brómnál tapasztaltakkal szemben jóval kedvezőtle­nebbek. A jód gyengébb oxidálószer lévén, a fertőtlenítő hatás nem terjed ki a fürdőme­dencében előforduló valamennyi baktériumfajta elölésére, a kémiai szennyezőanyagokat kevésbé oxidálja. Ezért jelentős mennyiségű klór is adagolandó. Közben a vízfelszín felett jódszag jelentkezik, a víz színe pedig sárgássá válik. Ezért a jód úszómedencékben, közfürdőkben nagyon ritkán alkalmazott. A hidrogénperoxid (H 20 2) fertőtlenítőszerként csak akkor alkalmazható, ha klór nem áll rendelkezésre vagy kis medencék (pl. szauna medencék) esetében. Kitűnő fertőtle­nítő tulajdonságai: - a víz szag nélküli marad, - a víznek irritáló hatása nincs, - a vízbe kellemetlen lebontási-, ill. melléktermék nem kerül. Ezzel szemben a csíraölő sebessége rendkívül lassú, ezért fürdőmedencék vizének fertőtlenítésére nem jöhet szóba. Ezüst. Az ezüstsók (ezüst-ionok) fertőtlenítés céljára az ivóvízellátás terén bizonyos körülmények között a hosszú idejű fertőtlenítés lehetőségekor (pl. egyes tározóterekben) alkalmazhatók. Fürdővizek esetében azonban, mint a hidrogénperoxid is, a lassú csíra­ölő sebessége miatt nem alkalmazható. A hidrogénperoxid és az ezüst külön valóban nem vált be a fürdőkben, a kettő kombiná­cióját azonban, amelynek szinergista hatást tulajdonítanak, újabban használják, és propagál­ják már hazánkban is (pl. Sanosil). UV-sugárzás és anódos oxidáció. Az UV-sugárzás és az anódos oxidáció, mint fizikai fertőtlenítő eljárások, csak az UV-berendezés belsejében hatékonyak, fürdőmedencék vizéhez ezért nem alkalmazhatók. A klór szóbajöhető alkalmazási változatai. A klór nagyon hatékony és viszonylag olcsó fertőtlenítőszer. A klorid, mint korróziót okozó oxidációs termék dúsulása, megfe­lelő mennyiségű friss víz adagolással akadályozható meg. A kötött klór (pl. kóramin) különböző irritáló hatásai a vízben levő redukálóanyagok optimális tisztítástechnológiá­val való eliminálásával küzdhetők le. Egyes szerves szennyezőanyagok és a klór közötti reakciók a haloform melléktermékeket (pl. kloroform) eredményezik. A fertőtlenítőszer­ként klórt alkalmazó fürdőkben az optimális üzemelés folyamatos fenntartása, vagy elérése nem egyszerű feladat, ezért az ebből származó problémák kiküszöbölése iránti igények miatt a klór lehetséges pótlásait is tisztázni kell. Annál is inkább, mert a szóbajöhető változatok értéke, alkalmazhatósága (feltételei, korlátai) a legtöbb esetben nem, vagy csak alig ismertek. - A két klór eljárás, vagyis a klór-klórdioxid és a klór-bróm-eljárás, közelítőleg azonos értékű.

Next

/
Thumbnails
Contents