Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

3. füzet - Öllős Géza: Fürdővizek tisztítása

362 Öttős Géza Klórozáskor a klór, ill. a klórvegyületek, NaCIO, Ca(C10) 2 és a fürdővíz között a következő hidrolízis reakciók játszódnak le: C1 2 + H 20 HCl + HOCI (1) sósav + hipoklóros sav NaC10 + H 20 Ï ± NaOH + HOCl (2) nátronlúg + hipoklóros sav Ca(C10) 2 4- 2H 20 Ca(OH) 2 + HOCI (3) kálciumhidroxid 4- hipoklóros sav Mindhárom esetben hipoklóros sav keletkezik, ami a fertőtlenítő hatást kifejti. A reakciók egyensúlyreakciók, a pH-tól és a víz hőmérsékletétől függnek. Az (1) reakció savas karakterű, a (2) és a (3) reakciók alkalikus karakterűek, vagyis az utóbbi két reakció a víz pH-ját növeli. A fürdővizek normál pH tartományában a hipoklóros sav (HOCI) a hatékony fertőtlenítőszer. A klór csíraölő hatásának a pH növekedése miatti csökkenése a maradék klór töménységnövelésével ellensúlyozható. A klór és a klórvegyületek hatásmechanizmusa a fürdővízben levő mikroszerveze­tekre többféle módon értelmezett. A NOC1 -» Н ++СГ +<0> (4) disszociáció szerint képződő H +-ionok „statu nascendi" csíraölő szerepe kétséges, mert a H +-ion normál hőmérsékleten való képződése a termokémiai és termodinamikai meg­fontolások alapján valószínűtlen. A fertőtlenítő hatás pH-tól való függősége, a sejtanya­gok és a klór közötti reakcióból keletkező toxikus vegyületek sem nyújtanak egyértelmű magyarázatot. Hässelbarth (1969) a klórozás során keletkező redoxkörnyezet és a csira­ölés között talált kapcsolatot. Eszerint a csíraölés sebessége nem az adott pH értéken meglevő szabad klórtartalomtól függ, hanem a bármely pH értékhez tartozó redoxpoten­ciál szint adja a meghatározó kapcsolatot. Ezt a megállapítást a szakirodalom a vírusin­aktiválásra is kiterjesztette. Klórgáz-eljárás. A klórt (Cl 2) az „indirekt klórozási"-i eljárásnak megfelelően, injektor segítségével, a klórgáz és a víz összekeverésével keletkezett klóros-oldat formájá­ban adagolják a fürdővízbe. így 0,5-5 kg Cl 2/m 3 állítható elő. Ez az előállított savas klóroldat a hipoklóros sav mellett sósavat tartalmaz, amely utóbbi sav számos víz, különösen a közepes és nagy karbonát-keménységű vizek esetében egyidejűleg ideális pH-szabályozó vegyület. Ha a víz karbonát-keménysége kicsi, úgy a klóroldatot márványszűrő reaktor-réte­gen kell átvezetni. Így a sósav neutralizálódik és csak a hipoklóros sav kerül a fürdővízbe. A medencevíz pH-jának csökkenése és minden ezzel kapcsolatos probléma ezen ún. hipoklóros-sav-eljárással kiküszöbölhető. A klór (Cl 2), ill. a hipoklóros sav (HOCI) a fürdővízben levő nitrogénvegyületekkel reakcióba lépnek (Palin- 1974, Weil-Quentin 1975, Roeske 1982, 1984, Eichels­dörfer-Slovak-Dirnage-Schmid 1976). Az ammóniából, ammóniumból, vizeletből és egyéb nitrogénvegyületekből, amelyek a fürdőzők elsősorban a verejték és a vizelet karbamidja révén juttatnak a fürdővízbe, klórami-

Next

/
Thumbnails
Contents