Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

304 Papfalvy Ferenc í 1 i j s felső \ 4 ' 1 : ! 3 középső l 2 i ! * 1 alsó 4. ábra. Szétszedhető tömörítő edény Рис. 4. Разборный сосуд уплотнителя Fig. 4. Dismountable compacting vessel Fig. 4. : Le récipient de compactation décomposable Ennek igazolására két gyakorlott egyén (3. ábrán folytonos ill. szaggatott vonallal jelölve) három-három olyan kísérletet végzett, hogy a betömörítendő anyagot, minden egyes réteg anyagának a hengerbe való beadagolása után, külön-külön lemérte. A kísérletek eredménye azt mutatta, hogy az egyes rétegek tömegei távolról sem voltak egyenlők és rétegenként, egyénenként is eltértek. Inkább a fokozatos közelítés módszere érvényesült. A 3. ábra szerinti szabad adagolásnak az elért tömörségre nem volt értékelhető hatása, ezért olyan kísérletet végeztünk, melynél a már ismert szükséges tömeget előbb fokozatosan csökkenő, majd fokozatosan növekvő adagokra elosztva tömörítettük be ( II. táblázat ). A kapott eredmények alapján arra lehetett következtetni, hogy a fokozatosan csökkenő adagolás valamivel nagyobb értéket adott, mint a fokozatosan növekvő. A különbség nem nagy, de nem is elhanyagolható. 3.4. A sűrűség eloszlása a tömörítő hengeren belül Különösen homoktalajok tömörítésénél figyelhető meg, hogy a döngölés hatására a homok felszíne az ellentétes oldal felé kitér, azaz minden ütésnél talajtörés következik be. A vizsgálat befejezése után a felső réteg lazább a többinél. Ennek tanulmányozására öt részre szétszedhető hengert készítettünk (4. ábra) és abba öt egyenlő tömegű réteget tömörítettünk be. A tömörítés befejezése után a hengert szétszedtük és egyenként meghatároztuk a rétegek víztartalmát és tömörségét (111. táblázat). A kísérlet igazolta, hogy az alsó négy réteg tömörsége közel egyenletes (ill. alulról felfelé haladva csak elhanyagolható mértékben csökken), de a legfelső réteg már lényegesen lazább a többinél, ami nem elhanyagolható mértékben csökkenti a vizsgálati eredményt. Ezt a kísérletet iszapos homokliszttel végeztük, melynek egyenlőtlenségi együtthatója U = 6,3 volt. Valószínű, hogy meredekebb szemeloszlású talajok esetében a felső réteg(ek) lazasága még fokozottabb mértékű. Ez a jelenség tehát arra vezethet, hogy a laboratóriumok - elsősorban homoktalajok esetében - a ténylegesnél kisebb értékben adják meg a legnagyobb száraz térfogatsűrűség értékét. Ennek az lehet a következménye, hogy egyes esetekben, pl. munkaárkoknak homoktalajjal való visszatöltésénél a kivitelezők szinte külön tömörítés nélkül is elérik az előírt 80-85%-os tömörséget, ami azonban mégsem akadályozza meg az útburkolat megsüllyedését. Ha pedig a kivitelező gondosan tömörít, akkor az ellenőrzés nem ritkán 100%-nál is nagyobb tömörséget észlel.