Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

2. füzet - Csoma János: A nagymarosi vízierőmű alatti Duna-meder vizsgálata

292 Csorna János 2. ábra. Vízállás-vízhozam kapcsolat a nagymarosi szelvényben Рис. 2. Кривая расходов для створа Надьмарош Fig. 2. Stage-discharge relationship in the cross-section of Nagymaros A dunabogdányi változást még tendenciának sem lehet elfogadni, mivel igen rövid észlelési időszak (1950-84) állt rendelkezésünkre, és 1982. évi adathiányos, 1983-84. adatai pedig becsült értékek. A budapesti szelvényre, az adatsorok egyöntetűvé tétele után kapott kiegyenlítő vonal a felette lévő három vizsgált vízmérceszelvénytől eltérő tendenciát mutat ( 1. ábra). 1901-69 között a kiegyenlítő vonal a jégmentes legkisebb vizek mérsékelt, de határozott, mintegy 0,4 m-es csökkenését mutatja, majd 1969 után vízszintessé válik. Összefoglalva az évi legkisebb jégmentes vízállásokkal kapcsolatos vizsgálatokat, megállapíthatjuk, hogy az adatsorok egyöntetűvé tétele alapján a nagymarosi, a váci és a dunabogdányi évi legkisebb vízállások kiegyenlítő vonalai 1969-ig lényeges változást nem mutatnak, de 1969 után a kiegyenlítő vonal mindegyik vízmérceszelvényben mélyülni kezdett. A kiegyenlítő vonalak 1969 utáni megváltozásai feltétlen bizonyos mértékű medermélyülésre utalnak. A budapesti szelvényben pedig a kiegyenlítő vonal 1969. év utáni változatlansága a meder állandósulását jelentheti. 3. A medersüllyedés vizsgálata vízhozamgörbék alapján A legkisebb jégmentes vízállások időbeli változásainak vizsgálata mellett a vízállásvízhozam kapcsolat időbeli alakulását is meghatároztuk. A legkisebb jégmentes vízállások időbeli változása egyértelműen megmutatta, hogy 1969 után mind a négy vizmérceszelvényben az évi kis vízállások határozott csökkenése figyelhető meg (1. ábra). Ezért a vízállás-vízhozam kapcsolat időbeli alakulásának vizsgálatánál az 1970-ben érvényben lévő vízhozamgörbét fogadtuk el kiindulási alapnak, majd 1969-85 közötti vízhozammérések alapján előállítottunk egy új „1984-ben érvényes" vízhozamgörbét. A két Q-H görbe eltérésétől a vízmérceszelvényben történt mederváltozásra, esetleg annak nagyságára is lehet következtetni, különös tekintettel az évi, legkisebb jégmentes vízállások adatsorának egyöntetűvé tételével kapott eredményekre. A nagymarosi szelvényben előállítottuk az 1968-85 közötti időre vonatkozó vízhozamgörbét (2. ábra). Az ábra alapján megállapítható, hogy a nagymarosi szelvényben 1970-ig érvényes vízhozamgörbe alapján számolt azonos vízálláshoz tartozó vízhozam a mai szelvényterület mellett már nem állhat elő. Az 1970 után érvényes és évenként változó - süllyedő - vízhozamgörbék tanúsága szerint a nagymarosi vízerőmű gazdaságos üzemelése szempontjából mértékadó 3000 m

3/s levonulási szintje mintegy