Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

2. füzet - Gayer József: Városi hidrológia Franciaországban

258 Gayer József - a központi adatállomány felújítása a város és a hálózat fejlődésének megfelelően; - egy részhálózatra vonatkozó adatok lehívása; - a hidrológiai-hidraulikai jelenségek számbavétele (csapadék, felszíni és csatornabeli lefolyás), - helyi változtatás hatásának vizsgálata a teljes rendszer szempontjából; - a központi adatállomány lekérdezése egyedi adatokért. A hálózatot a legkisebb egységig, két akna közötti szakaszig bontják le (átlagosan 50 m). A szakasz és a fölötte levő akna azonos kódszámot kap és ugyanezzel a kóddal azonosítják a kapcsolódó (átlagosan 5000 m

2-es) elemi vízgyűjtőterületet is. A központi adatállomány minden ilyen egységre vonatkozóan tartalmazza az azonosításhoz szükséges adatokat (utca, koordináta stb.), az akna, a csatornaszakasz- és az elemi vízgyűjtő adatait, valamint a fel- és alvízi csatlakozások kódjait. Az adatbank felújítását a hálózatépítés szempontjából évente egyszer, a megépült kb. 100 km-es új csatorna felmérése után végzik. A városfejlődés szempontjából történő felújítás a légifotózás kampányjellegéhez igazodik. A hidrológiai folyamatok modellezése némileg eltér a CEDRE-hez képest. Lehetséges az aszimmetrikus eloszlású csapadék figyelembevétele, és a beszivárgás az idő függvényében is számítható. A csatornabeli lefolyás modellezésénél nincs különbség. A különleges műtárgyak (záporkiömlő, szivornya, átemelő szivattyútelep záportározó) működésének figyelembe vétele a ß

k

i(i) = ЛбьеМ] függvények esetenkénti alkalmazásával történik. A hálózatot a műtárgynál kétfelé kell osztani. 2.1.2. Záporkiömlőn folytatott kísérletek. A COURLY területén több mint 200 záporkiömlő található, ezek nagyrésze a két parti főgyűjtőn épült. Szerepük a szennyvíztisztító telepeket terhelő hozamok csökkentése, az elöntések megelőzése, a hálózat bizonyos fokú szabályozása. Közvetlen kapcsolatot jelentenek a hálózat és a természet között, ezért komoly szennyezőanyag-terhelést jelentenek a befogadóra nézve. A záporkiömlők működése (mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt) kevéssé ismert, főleg a Lyonban leggyakoribb oldalbukós változat esetén. A csatornahálózat várható fejlődését számbavevő programok is igénylik a záporkiömlők hidraulikai működésének és a szennyező anyagok áramlására gyakorolt hatásának ismeretét. A COURLY csatornázási részlege, az INSA és az Agence de Bassin Rhône - Méditérannée - Corse (Rhône völgy - Mediterrán terület - Korzika Vízgyűjtőterületi Alap) együttműködést kezdeményezett egy jellemző oldalbukós záporkiömlőn lefolytatandó méréssorozatra. Célja, hogy a hasonló típusú műtárgyak modellezésének lehetőségét feltárja, a modelleket hitelesítse (szem előtt tartva a SERAIL-ba való beépítést), valamint a vizsgált kiömlő automatikus szabályozásának lehetővé tétele, a befogadó szennyezőanyag terhelésének csökkentése érdekében. A helyszín kiválasztásánál a következő szempontokat tartották szem előtt: - egyszerű kivitelű, lehetőleg egyenes küszöbű legyen a műtárgy; - gyakran (évi 6-10 alkalommal) működjön; - a méréshez egyszerűen berendezhető legyen; - egy kisebb vagy közepes, erősen városias vízgyűjtő kilépő szelvényénél legyen; - adatai ismertek legyenek; - működés közben megközelíthető legyen; - a bukóéi magassága változtatható legyen (felfalazással); - csapadékmérő közelében helyezkedjen el; - a vízgyűjtőterületen ne legyen másik záporkiömlő.