Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

2. füzet - Gayer József: Városi hidrológia Franciaországban

Városi hidrológia Franciaországban 249 1. ábra. Franciaország csapadékzónái Рис. 1. Районирование осадков во Франции Fig. 1. The precipitation zones of France Fig. 1. : Les zones de précipitation en France ábra), melyekre a szabvány külön-külön megadja - a tartósság és az ismétlődési idő függvényében - az intenzitásképlet (2), illetve vízhozamképlet (1) állandóit. Az összefüggések alapján számított intenzitásértékeket az I. táblázat tartalmazza. Összehasonlításul az I. táblázatbán a magyarországi adatokat is feltüntettük a VMS 201/2-77 alapján. A franciaországi III-as (mediterrán) terület heves intenzitású csapadékai nyilvánvalóan távol esnek a magyarországi értékektől, azonban az 1 éves visszatérési idő mellett az l-es, de még a Il-es zónára vonatkozó adatok (legalábbis 30 perces tartósságig), jó egyezést mutatnak (2. ábra). A francia csatornázási szabvány a lefolyási tényező meghatározásánál nem ad részletes iránymutatást. Eléggé vitatható módon a-t egyenlőnek veszi а vízzáró felület arányával a teljes vízgyűjtőterülethez képest, ha az meghaladja a 0,2-t. Ennél kisebb fedettség esetén pedig már nem tekinti városinak a vízgyűjtőt. A francia csatornázási szabvány mellékletében eléggé bonyolult vízhozamképlet alapján készült diagramok állnak rendelkezésre E diagramokból az 1, 2, 5 és 10 éves visszatérési időre mindhárom csapadékzóna esetében, a lefolyó csúcsvízhozam egyszerűen leolvasható. A csatorna méretezésére a hagyományos Chezy-képlet szolgál: А С sebességi tényezőt a Bazin-képletből számítják, amelyben a csapadékcsatornára у = 0,46 érték szerepel, azzal a megjegyzéssel, hogy gondosan karbantartott csatorna esetén a vízhozam, ill. sebesség 20%-kal nagyobb (azaz у = 0,30). Az így kapott sebességi tényezőből a Manning-féle érdességi tényezőt visszaszámolva n = 0,01741,018 adódik. Az abszolút érdességet pedig Szesztay (1957) képletével meghatározva <5 = 10,0-14 mm-re adódik, vagyis egy nagyságrenddel nagyobb a hazai előírásokban (OVHMI 167/37-5) megadott legnagyobb érdességnél (<5 = 1,5 mm). Ezek után nem meglepő, hogy a francia csatornázási szabvány mellékletét képező vízszállítási diagramból jóval kisebb értékek olvashatók le, mint az OVHMI 167/3-75 megfelelő diagramjából. Példaként néhány értéket, 1 = 5%o esetén, a II. táblázat mutat be. Feltűnő, hogy még a gondosan karbantartott csatornára 20%-kal megnövelt értékek is 15-30%-kal maradnak el a hazaitól. A francia csatornázási szabvány mellékletében mintapéldát is találunk, ahol egy 0,6432 km

2-es 13 részvízgyűjtőből álló terület hálózatának tervezését mutatják be (helyi-