Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)
2. füzet - Pekár Ferenc-Oláh János-Tóth László: Nitrifikáció halastavakban és természetes vizekben
Nitrifikáció halastavakban és természetes vizekben 243 ban is használható (Menzel-Vaccaro 1964, Williams 1969, IAEA 1972). A 1 4C0 2 elnyeletése ugyanúgy 2-fenil-etilaminban történt, mint az előző eljárásban. Kísérleteket végeztünk arra vonatkozóan, hogy 1 4C-nel jelzett különböző szerves vegyületek elroncsolhatók-e ezzel a módszerrel. A nitrifikáció mérésénél roncsolásra kerülő mintákkal megegyező összetételű üledék-tóvíz FeS0 4-H 2S0 4 szuszpenzióhoz adtuk a , 4C-nel jelzett különböző szerves vegyületeket ismert mennyiségben, és mértük a 1 4C0 2 alakjában visszanyert radioaktivitást. A kísérletek során meghatároztuk a minták maradéktalan elroncsolásához szükséges K 2S 20 8 mennyiségét és az optimális roncsolási időt. A legjobb roncsolási hatásfokot 5 g K 2S 2O s-tal és 60 min roncsolási idővel kaptuk, a fentiekben említett minták roncsolása esetén. Az 1. táblázatban láthatjuk az ezzel a módszerrel végzett roncsolási kísérletek eredményeit, melyek alapján megállapítottuk, hogy a módszer használható az üledékben lejátszódó nitrifikáció mérésénél, a baktériumokba beépült 1 4C radioaktivitásának meghatározására. A vizsgálandó üledékmintából egy levágott végű műanyag fecskendővel 5000-5000 mm 3 üledéket mértünk három darab alufóliába burkolt steril üvegkémcsőbe. A mintákhoz 0,4-0,4 MBq aktivitású steril Na 2 1 4C0 3 oldatot és 1000-1000 mm 3 0,2 цт pórusátmérőjű membránszűrőn szűrt tóvizet adtunk. Egy mintához 20 mm 3 1,5 T0 6 g • m" 3 töménységű alkoholos N-Serve-oldatot, a másik mintához 20 mm 3 tiszta alkoholt, a harmadik mintához 100 mm 3 semlegesített formaiint adtunk. A kémcsöveket ledugaszoltuk és kémcsőkeverővel alaposan megkevertük a mintákat, majd 2 óra hosszat inkubáltuk a természetbeni állapotnak megfelelő hőmérsékleten. Az inkubációs idő letelte után minden mintához 0,1 • 10 5 mm 3 H 2S0 4-FeS0 4 oldatot (92 g FeS0 4 • 7 H 20 4 10 5 mm 3 desztillált víz és 0,57 • 10 5 mm 3-re feltöltve) adtunk, jól megkevertük, majd nitrogéngázzal 2 min-ig buborékoltattuk. Ez idő alatt a fel nem vett Н 1 4СОз 1 4C0 2 alakjában eltávozik a rendszerből. A kezelést követően minden mintából 3 X 5000 mm 3-t bemértünk egy-egy, a roncsoló készülékhez tartozó lombikba. Az 5000 mm 3 üledékszuszpenzióhoz 0,5 • 10 5 mm 3 desztillált vizet és 5 g szilárd K 2S 20 8-t mértünk, majd a 3. ábrán látható roncsoló készülékbe helyeztük. A gázmosó edénybe kénsavas KI oldatot (40 g KI I. táblázat A 1 4C-nel jelzett különböző szervesvegyületek K 2S 20 8-os roncsolásának eredményei Vegyület A roncsolás hatásfoka (a bemért radioaktivitás %-ában) Szaharóz1 4(C)U (UVVVR, Prága) 96,33 b±3,24" 97,85° ±2,60* 97,50" ±3,10» 97,68 e ± 2,78" Nátrium-acetát-lI 4C (MTA Izotóp Intézete, Budapest) 96,33 b±3,24" 97,85° ±2,60* 97,50" ±3,10» 97,68 e ± 2,78" Aminosav keverék1 4C(U) (UVVVR, Prága) 96,33 b±3,24" 97,85° ±2,60* 97,50" ±3,10» 97,68 e ± 2,78" Szaharóz- l 4C(U)-Na-acetát-1 - 1 4C-aminosav keverék 96,33 b±3,24" 97,85° ±2,60* 97,50" ±3,10» 97,68 e ± 2,78" a: az alapadatok szórása b: hét mérés átlaga c: öt mérés átlaga d: tizenegy mérés átlaga e: öt mérés átlaga Az aminosav keverék összetétele az össz-radioaktivitás %-ában: alanin, 9; arginin, 6; aszparaginsav, 9; glutaminsav, 12; glicin, 5; hisztidin, 5; izoleucin, 5; leucin, 10; lizin, 5; methionin, 1; fenilalanin, 7; prolin, 5; szerin, 5; treonin, 6; tirozin, 3; valin, 7.
