Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

2. füzet - Pekár Ferenc-Oláh János-Tóth László: Nitrifikáció halastavakban és természetes vizekben

Vízügyi Közlemények, LXIX. évfolyam 1987. évi 2. füzet NITRIFIKÁCIÓ HALASTAVAKBAN ÉS TERMÉSZETES VIZEKBEN

1 I. A NITRIFIKÁCIÓ MEGHATÁROZÁSI MÓDSZEREI PÉKÁR FERENC

2, OLÁH JÁNOS

3 és TÓTH LÁSZLÓ

4 A külső foszforterhelés hatására eutrofizálódott természetes vizeink jelentős része a további tápanyagdúsulás következtében hipertróffá vált. A természeti erőforrások olcsó és hatékony kiaknázásán alapuló halfehérje- termelés is a szerves- vagy műtrágyázással tápanyagdúsított, hipertróf halastavak szabályozott működésére épül. Miután a hipertróf tavakban már bőséges mennyiségű foszfor forog, és a termelési folyamatok limitáló tényezőjévé a nitrogén vált, a nitrogénforgalom kutatása és megértése vezethet el úgy a tavon belüli foszforforgalom csökkentéséhez, mint a halastavak természetes hozamának növeléséhez. A tóban már bent lévő és a külső terheléssel, valamint a nitrogénkötéssel bejutó nitrogént a nitrogénciklus bonyolult folyamatai alakítják tovább. A nitrogén legfontossbb biológiai oxidációs-redukciós átalakulásait és átmeneteit egy üledédék-víz rendszerben az 1. ábrán láthatjuk. Ezen folyamatok közül az egyik lényeges nitrogénátalakulásról, a nitrifikáció folyamatáról, a nitrifikáció mennyiségi meghatározására szolgáló módszerek fejlődéséről adunk áttekintést 1. A nitrifikáció folyamata A nitrifikáció során bakteriális tevékenység eredményeképpen a rendszerben lévő ammónia nitriten keresztül nitráttá oxidálódik. Az ammóniát nitritté főként a Nitrosomonas, Nitrosocystis és Nitrosocococcus, a nitritet nitráttá a Nitrobacter és Nitrocystis nemzetségbe tartozó kemolitotróf baktériumok oxidálják molekuláris oxigén felhasználásával (Rheinheimer 1974, Painter 1977). + Nitrosomonas

V

T^_ , _

TT + , тт л NHÍ^0

2 NO, +2 H + H

20 Nitrobacter T„_ N0

2

++-0

2 N0

3 Az ammónia nitritté történő oxidációja folyamán a nitrogén oxidációfoka — 3-ról 4- 3-ra változik, ezért feltételezhető, hogy az oxidáció több lépésben meav vésbe A TPQV1 A kézirat érkezett: 1986. XII. 2. 2 Pékár Ferenc oki. biológus, a Haltenyésztési Kutató Intézet (HAKI, Szarvas) tudoraányos munkatársa. 3 Oláh János oki. biológus, a biológiai tudományok doktora, (HAKI, Szarvas) tudományos tanácsadó. 4 Tóth László oki. mg. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI, Budapest) Vízminőség-védelmi Intézetének tudományos főmunkatársa.