Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

1. füzet - Stelczer Károly: Száz éve alapították a vízrajzi osztályt

Száz éve alapították a Vízrajzi Osztályt 23 TjwoIMÇX ^ • I 11. ábra. A Tisza 1894. október-novemberi árhullámának alakulása Рис. 11. Формирование паводка на реке Тисе в октябре-ноябре 1894 года Fig. 11. The flood-wave of the Tisza river in October-November, 1894 Bild 11. Ablauf der Theiß-Hochwasserwelle im Oktober-November 1894 TA* I ГК. srornl - A második csoport árhullámai azok, amikor a Körösök, a Maros és a Duna áradásai siettetik a Tiszán a tetözések bekövetkezését ( 12. ábra). Részletesen elemezte a Körösök és a Maros hatását a csongrádi ill. a szegedi kulminációra. Megállapította, hogy a Marosnak nagyobb hatása van a szegedi kulmináció előidézésére, mint a Körösöknek a csongrádira, úgyhogy „igen sok esetben Szegeden az árvíz előbb kulminál, mint Csongrádon". (Korbély 1909). - Végül a harmadik csoportba tartoznak azok az árhullámok, amelyek a Tiszán, a Körösökön ill. a Maroson gyors egymásutánban vonulnak le. Ebben az esetben az árhullámok összegződése rendkívül sietteti a szegedi kulminációt. Korbély figyelemre méltó alapossággal dolgozta fel az 1897. évi április-június időszakban a Tisza, a Körösök és a Maros, illetve a Duna árvizeinek a szegedi kulminációra gyakorolt hatását ( 13. ábra). A májusi árhullám ugyanis Szegeden és Tokajon egyszerre tetőzött, míg Csongrádon 2 nappal, Szolnokon pedig 3 nappal később (III. táblázat). És ezzel Magyarországon először mutatta ki, hogy a Körösök és a Maros nem csupán a Tisza „tetőző árvízi magasságára van befolyással, hanem a tetőzés idejére is" (Korbély 1909). A Tisza árvíztörténeti adatainak feldolgozása után Korbély azt vizsgálta, hogy mi a matematikai valószínűsége annak, hogy a Tisza legnagyobb árvize találkozzék a Körösök és a Maros legnagyobb árvizeivel. Huszonhét „epochalis" nagyvíz között szerinte csak egyszer találkoznának a legnagyobb árhullámok. De rögtön hozzátette, hogy a meteorológiai tényezők igen sokszor rácáfolnak a matematikai valószínűségre. Végül Korbély a legkisebb négyzetek módszerének alkalmazásával, 13 árvíz adatainak felhasználásával és a mellékfolyók hatásának figyelembevételével meghatározta a Tisza több szelvényére, köztük a szegedire is, a várható vízállást.