Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

1. füzet - Stelczer Károly: Száz éve alapították a vízrajzi osztályt

20 Stelczer Károly 9. óftra. Árvízi hurokgörbe ( 1895) Рис. 9. Поводочная петля Fig. 9. A flood hysteresis-curve Bild 9. Die Hochwasser-Durchflußmengenschleife jelzés egyik sarkalatos vitapont volt. Lehet', vagy nem; kell-e, vagy nem előrejelezni. Továbbá ez a tevékenység, amelynek eredményeit a legtöbb szakágazat hasznosítja és ezért nagyobb súllyal vonul végig a magyar hidrológia történelmében. Végül, de nem utolsósorban, véleményem szerint e területen születtek a legkiemelkedőbb eredmények. A kiemelkedő eredmények nem véletlen jelleggel születtek. A Vízrajzi Osztálynak az a hozzáállása, amelyet Péch már az egységes szervezet létrejöttének évében a következőképpen fogalmazott meg: „a várható vízállások előrejelzése hazánkban általában, de különösen a Tisza völgyében, országos fontosságú kérdés" (Péch 1887), meghozta az akkori sikereket és megalapozta a mai eredményeket. Az előrejelzés megbízhatóságának érdekében az 1886 előtt észlelt vízállásokat 1876íg visszamenően feldolgozták és „A magyar állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállások" (röviden Vízállások) kiadványsorozatban közreadták. Szükségességét és életképességét mi sem bizonyítja jobban, hogy 1986-ban Vízrajzi Évkönyv címmel a XC. kötet jelenik meg. Az előrejelzési tevékenység gyakorlati megvalósítása érdekében 1892. március 1-én a Vízrajzi Osztály keretében - Európában másodikként - Vízjelző Szolgálat létesült (Body 1986). Első ténykedése közé tartozott az előrejelzés szempontjából szükséges