Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

2. füzet - Mistéth Endre: A dunai vízlépcsőrendszer földrengéssel szembeni állékonysága

A dunai vízlépcsőrendszer földrengéssel szembeni állékonysága 185 /. táblázat Az eddig észlelt legnagyobb földrengések felszabadult energiái Időpont Hely Felszabadult energia Év Hó Nap Hely TJ = 10

1

2 J Hirosima GWó = 10

9 Wó 1775 XI 1 Lisszabon 1 900 000 31 670 530 000 1906 IV 18 San Francisco 175 000 2 920 50 000 1908 XII 28 Messina 57 000 950 15 800 1927 III 4 Várpalota 3,8 0,06 1,05 1956 I 12 Dunaharaszti 56 0,93 15,5 1960 V 21 Chile 1 740 000 29 000 480 000 1985 VIII 25 Berhida 0,8 0,013 2,2 JM iv о V 0,2 0,3 0,4 1. ábra. Akcelerogram Рис. 1. Акселерограмма Fig. 1. Accelerogram Fig. 1. : V accélérogramme A differenciálegyenletben az m tömegű építményre az akcelerogram szerinti gyorsulás alapján, továbbá az r rugóállandójú (merevségű) és a q csillapítási tényezőjű rendszer x elmozdulásfüggvényét kell meghatározni. Az x= x(t) függvény ismerete alapján a létesítmény tartórendszerére ható minden erő számítható. Az építmény vízszintes elmozdulásából számítható tényleges vízszintes erő mindig kisebb, mint az akcelerogram alapján számítható vízszintes erő, azaz (Pz <Px m— > m (3) dt

1 dt

1 V ' Ezért az előbbi alapján statikusan méretezett tartórendszer túlméretezést jelent. A vízszintes gyorsulás (a) alapján való becslésre két, egymástól csak kevéssé eltérő skála szolgál. A régebbi, a 12 fokozatú Mercalli-Cancani-Sieberg (MCS) skála, amelyet a Nemzetközi Földrengési Szövetség 1917-ben fogadott el. A másik a Medvegyev-Sponheuer-Karnik