Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

1. füzet - Stelczer Károly: Száz éve alapították a vízrajzi osztályt

Száz éve alapították a Vízrajzi Osztályt 13 I. táblázat Duna-vízben lévő oldott anyagok (1873) Az oldott anyag neve mennyisége neve kg/m

3 Kettős szénsavas mész Kettős szénsavas magnézium Kénsavas kalcium Konyhasó Vasoxid Kovasav Ammóniák Szerves anyagok Nitrátok Szabad szénsav 0,1277 0,0633 0,0292 0,0035 nyom 0,0018 0,0037 0,0128 nyom 0,0163 összesen 0,2783 2. A Vízrajzi Osztály megalakulásának körülményei Egy egységes központi szervezet létrehozásának gondolatát - érdekes módon - nem a nagymennyiségű, de különböző szerveknél végzett hidrológiai adatgyűjtés, feldolgozás, nem is a kutatás és a műszaki fejlesztés terén elért, világviszonylatban is kiemelkedő eredmények vetették fel, hanem elsősorban árvíz idején a vízállások jelzése, előrejelzése. Az 1885. évi nagy tiszai árvíz után „a magyar mérnökség erélyesen felszólalt a hírlapokban és kimutatta, hogy mily szükség volna az alantabb fekvő hivatalokat és érdekeltségeket naponként értesíteni." (Péch 1898.) A „felszólalások" eredményeként 1856-ban megindult, egyenlőre csak a Tiszánál és csak árvizek idején, a vízállások közlése, de a fejlődés során 1886-ban már naponként küldték szél a vízállásokról szóló értesítéseket. Ezek az értesítések „a már tényleg beállott és észlelt vízállásokról szólottak anélkül, hogy a későbben várható vízállásokra nézve valami tájékoztatást adtak volna. Mégis tényleg az lett az eredménye, hogy minden képzettebb és buzgóbb vízimérnök magamagának csinált saját tapasztalataiból következtetéseket a várható vízállásokra". (Péch 1898.) Egy „országos vízrajzi, hydrographiaí hivatal" felállítását elsőként a királyi József műegyetem mérnöki szakosztálya nevében Klimm Mihály műegyetemi tanár indítványozta. Közvetlenül az 1881. március-áprilisi tiszai árvíz után, 1881. április 26-án beadványnyal fordult a m. kir. közmunka és közlekedésügyi miniszterhez. A beadványban javasolta, hogy a hivatal feladatát a következőképpen határozzák meg: „- Megfigyeltesse összes vizeink állását, vízhordatát és az illető vízbirodalomban lehulló, beszivárgó, elpárolgó és lefolyó csapadékmennyiségeket a már meglevő állomásokon; - hogy kijelölje és létesítse minden újabb, rendszeresen elosztott megfigyelő állomásokat, melyek vízrajzi viszonyaink teljes ismerete érdekében még szükségesek; - a nyert megfigyelésekből és mérésekből folytonosan egy összefüggő és áttekinthető képet szerkesszen." (József műegyetem 1881.)