Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Adatok a mederformák kölcsönhatásainak ismeretéhez 129 7. ábra. Tiszanagyfalu alatti kanyarok változása Рис. 7. Изменение излучин ниже Тисанадьфалу Fig. 7. Changes of curves downstream of Tiszanagyfalu Fig. 7. Changement des courbures en aval du Tiszanagyfalu 8. ábra. Kanyarba átmenő egyenes szakasz Tiszaeszlár fölött Puc. 8. riepexod npitMoeo ynacmua e u3AytuHy ebitue TucaiCAap Fig. 8. A straight section developing into a curve upstream of Tiszaeszlár Fig. 8. Tronçon droit passant en courbure en amont du Tiszaeszlár Ha egy vándorlásban lévő haladó kanyarsorozat valamely tagját partbiztosítással megállítjuk, a biztosított kanyart megelőző kanyar túlfejlődhet, végső fokon le is fűződhet. A 9. ábrán a Tiszaszalka-Tiszavid közötti folyószakasz 1840 és 1970 között bekövetkezett nagy változását mutatjuk be. A kölcsönhatások a biztosított szakasz alatti mederváltozásokban is kimutathatók. A kanyarok haladása a „megállított" kanyar alatt hasonló hatást váltott ki, mint a fölötte lévőknél. Hasonló jelenség következhet be, ha egy „éles" kanyar partjait védjük. Ilyenkor az alatta lévő kanyar sok esetben kiöblösödik. Ilyen változást mutat a tiszavidi kettős kanyar felső részén az 1920-as években végrehajtott nagyon rövid partvédőmű hatására az alsó kanyar fejlődése (10. ábra). Ha egyenes, vagy enyhén ívelt szakasz fölötti kanyar pusztuló partjait biztosítjuk, az alatta lévő pedig szabadon fejlődhet, akkor bizonyos esetekben az egyenes illetve ívelt szakasz hossza növekedni fog. Erre a Rába szabályozott szakaszán van több példa. Ha az egyenes szakasz alatti kanyar partjait is biztosítjuk, a felső pedig szabadon fejlődhet, a mederváltozás az egyenes szakasz elfajulásához vezet. Partbiztosítások nélkül az egyenes szakasz is vándorol, mint a haladó kanyarok. Példa erre a Tiszaeszlár fölötti majdnem egyenes szakasz.