Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
116 Szilágyi Endre - a legkisebb lefolyású évben viszont jelentős a kisvízi hozamok hozzájárulása az éves lefolyáshoz, ezért a szorzótényezőhöz tartozó határokat megváltoztattuk (III. táblázat). A változtatás azért szükséges, mert a minimális lefolyású évben 6 hónapra becsült „kisvízes" időszakban a vízszállítás különbségei nagyobb mértékben változtatják a fajlagos lefolyást. 3. Eredmények összefoglalása Vizsgálataink alapján kimutattuk, hogy a Zala-vízgyűjtő részvízgyűjtői, de a további bontás során kapott területegységek lefolyási viszonyaiban nagy különbségek mutatkoznak. A 2. ábrán a fajlagos lefolyás sokévi átlagának térképét mutatjuk be. Hasonló térkép készíthető a maximális és minimális lefolyási értékekre is. A 2. ábrán összehasonlítás céljából feltüntettük a Marótvölgyi-csatorna vízgyűjtő K-i határa mellett a szomszédos vízgyűjtők lefolyására Eszéky-Virágh (1981) által közölt értékeket, amelyekkel térképünk jó összhangban van. Ugyancsak feltüntettük Kovács (1983) izovonalait is. A torkolattól Zalabérig az összhang a két térkép között az elvárható mértékig kielégítő, innen az eredetig az eltérés jelentős. Ennek oka nyilván Kovácsnak a Nyugat-Dunántúlra irányuló általánosító törekvése. Eljárásunkkal területegységekre vonatkozóan nagy valószínűséggel a lefolyás helyes értékeit állítottuk elő annak eredményeként, hogy a vízhozamadatokat, ill. a csapadéklefolyás részvízgyűjtőkre meghatározott értékeit a területegységekre tapasztalati úton javítottuk. Az átlagcsapadék-lefolyás összefüggés felvételéből következően 0,00025 m 3/ s • km 2-es bizonytalansággal lehet számolni. Ez a felső, nagy lefolyású vízgyűjtőn 5%, a kis lefolyású vízgyűjtőrészen 15% hibát jelenthet a fajlagos lefolyás sokévi átlagában. A maximális lefolyást ennél valamivel kisebb, a minimálisát valamivel nagyobb bizonytalanság terheli. A részvízgyűjtőket egymáshoz hasonlítva a rendelkezésünkre álló megfigyelésekből következően a lefolyás eloszlásának nyomon követésénél a legnagyobb pontosságot a Zalaegerszeg feletti vízgyűjtőn (beleértve a Felső-Válickát is) lehetett elérni, a legkisebbet a Zalaapáti alatti vízgyűjtőrészen. IV. táblázat Az összehasonlító számítások eredményei módszer Széplaki-patak (A = 60,5 km 2) Nagytilaj-patak (A = 29,4 km 2) módszer <7Ятах Я min ft. Q <7Ятлх Я min Я kv Q módszer 10" 3 m 3/s km 2 m 3/s 10" 3 m 3/s km 2 m 3/s Kovács (1983) 3,5 0,212 3,4 0,103 Saját 3,4 0,206 2,5 0,074 Saját 5,0 0,303 5,0 0,147 Saját 2,7 0,163 1,8 0,053 Saját 2,3 0,139 0,26 0,008
