Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A Zala-vízgyűjtő fajlagos lefolyást viszonyainak vizsgálata 111 II. táblázat Az egyes vízmérceszelvények közötti éves középvízhozamok lineáris kapcsolatainak korelációs tényezői Kapcsolat R Zala Zalabér-Zalaegerszeg 0,956 Zala Zalabér-F. Válicka-Zalaegerszeg 0,977 Zala Zalabér-Zalaapáti 0,980 Zala Zalaapáti-Fenékpuszta 0,832 Az adatpótlás előtt minden állomásra megvizsgáltuk az emberi tevékenység hatását (vízkivételek, vízvisszavezetések mennyiségét vettük figyelembe) és szükség esetén ezzel módosítottuk eredeti adatsorainkat. (Az I. táblázatban **-gal jelöltük.) Ez alól Fenékpuszta kivétel, ahol az emberi tevékenység nem volt kielégítően számszerűsíthető. Ez is oka lehet az előbb említett kevésbé szoros illeszkedésnek. A nagyrákosi adatsort nem egészítettük ki, hogy a hibák halmozódását elkerüljük, de a mért adatok alapján kapott sokévi középvízhozam értéket (0,304 m

3/s) javítottuk, éspedig az 1962-70. évek hiányzó mérési adatainak feltételezett átlagértékeivel és így Nagyrákos sokévi középvízhozamát 0,357 m

3/s-ra vettük fel (I. táblázat). A Zala zalaapáti szelvényében mért, ill. pótolt összes adatát „emberi hatásoktól" mentesítettük. (Ezt az I. táblázatban külön nem tüntettük fel.) A nagyrákosi sokévi középvízhozam (ßaa) értékét pedig a teljes időszakra vonatkozóan tapasztalati úton javítottuk. Az I. táblázat adatai alapján megállapítható, hogy az egyes, általunk választott részvízgyűjtők fajlagos lefolyásának sokévi átlagai (q^) is jelentősen különböznek. A helyi jellegzetességeket jobban figyelembe vevő segédlet szerkesztése érdekében a részvízgyűjtőket további területegységekre bontottuk (2. ábra). Területegységeknek általában egy-egy patak teljes vízgyűjtőjét választottuk. Esetenként több, hasonló viselkedésű kis patak vízgyűjtőjét összevontuk (pl. a Sárvíz felső lefolyásánál). Feladatunk ezek után az így kiválasztott A

( területegységekre a fajlagos lefolyás sokévi átlagainak meghatározása úgy, hogy minden területegységre (1) teljesüljön. 1.1. Az átlagos csapadék meghatározása A csapadék sokéves átlagának meghatározásához az OMSZ (1975) adatgyűjteményét használtuk. A sokéves átlagcsapadékot az adatgyűjtemény 1941-70 közötti időszakra megállapított értékével vettük egyenlőnek (3. ábra). A maximális és minimális lefolyású év éves csapadéktérképeinek meghatározásához az OMSZ állomások mellett a VÍZIG állomásokat is figyelembe vettük. A lefolyás - vizsgálati időszakunk (1962-1983) - csapadékossági jellegét a Zalavízgyűjtő éves átlag csapadékaival mutatjuk be (4. ábra). Az ábrából láthatóan az időszak első fele szélsőséges csapadékú volt, ide tartozik a legnagyobb árhullámokkal jelentkező 1965. és az 1972-es év és a legkisebb lefolyású 197l-es év is. Az 1. részidőszaknak a csapadékátlaga mintegy 70 mm-rel nagyobb a másodikénál. A 2. részidőszak csapadékszegény, de az 1. időszakénál kiegyenlítettebb csapadékosságú. A Zala-vízgyűjtő éves átlagcsapadéka és a zalabéri éves lefolyás közötti kapcsolatot az 5. ábrán mutatjuk be.