Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)
1. füzet - Sass Jenő-Domokos Miklós: A Duna-medencébe eső ország-területrészek vízmérlegei
A Duna-medencébe eső ország-területrészek vízmérlegei 95 nemzetközi gépkocsiforgalomban szokásos -az 1. ábrán is feltüntetett - szimbólumaikkal (D, I, CH, ..., SU) jelöljük. Helyenként „az ... ország Duna-medencébe eső területrésze" megjelölés helyett egyszerűen, bár kevésbé szabatosan, itt azonban félre nem érthetően, csupán az illető ország nevét vagy akár szimbólumát használjuk. Az országok területeinek Duna-medencébe eső részeit, ahol szükségesnek tűnik, vízrajzi sorrendben j— 1, 2, ..., 12 sorszámmal látjuk el (I. táblázat). Az egyes országok területeit [km 2] ennek megfelelően Лу-vel, a Duna-medencébe eső részeket A j D-\e 1 jelöljük. Ha A d jelöli a Duna-medence területét, akkor nyilvánvalóan 12 X AJ D = A d = 817 000 km 2 J = I Az I. táblázat (7) oszlopából látható, hogy a 12 ország között csak nyolc olyan van, amely 5%-nál nagyobb A Jt >IA D viszonyszámával érdemlegesen járul hozzá a Dunamedence területéhez. Szorosabb értelemben ezt a nyolc országot nevezzük Duna menti országnak már csak azért is, mert a Duna maga csak ezek területét szeli át vagy határolja. A fennmaradó 0,01-től 0,22%-ig terjedő terület-részesedésű 4 országot (I, CH, PL, AL) csak a teljesség kedvéért kell a vízmérlegek készítéséhez figyelembe vennünk. A mérlegelés alapvető területegységeiként továbbra is a Duna-medence korábbi tanulmányunkban (Domokos-Sass 1985) kijelölt 47 természetes (rész)vízgvüjtője szolgál (1. ábra). Az országonkénti vízmérlegekhez szükségképpen kijelölendő operatív mérlegelési egységek és alegységek - e vízgyűjtők, az országhatárok és részben a domborzati viszonyok (alsóbbrendű vízválasztók) kölcsönös helyzeteinek függvényében a következő három típusba sorolhatók: - A természetes vízgyűjtőt nem szeli át országhatár, tehát az egyetlen ország területén található. - A vízgyűjtőt országhatár(ok) szeli(k) át, tehát az két, vagy több ország területén található, de az így előálló egységek mindegyikéből a felszíni víz csak egyetlen szomszédos ország területére távozik. - Az utóbbi egységek között van legalább egy olyan, amelynek felszíni vize két, vagy több szomszédos ország területére távozik; ezeket - az alsóbbrendű vízgyüjtőhatárok mentén - országok szerint további mérlegelési alegységekre kell osztani. Az e három típusba sorolható mérlegelési területegységeket a következő szimbólumokkal jelöljük: Az egyetlen ország területén található természetes vízgyűjtő megtartja az 1. ábrán feltüntetett (vízrajzi) sorszámát. A vízgyűjtőt tartalmazó országnak a szimbólumban való megjelölése nem szükséges, mert egyértelműen kitűnik az ábrából. E mérlegelési egységtípusra példa: a 3, 10, 16, 21, 25, 34 és 45 jelű vízgyűjtő. A második típusú mérlegelési egység jele: a természetes vízgyűjtő sorszáma, törtvonal, majd az egységet tartalmazó ország szimbóluma. Példák: 4/CS és 4/D; 8/D, 8/1 és 8/CH; 13/A és 13/H; 28/AL és 28/YU; 33/BG és 33/R; stb. Az ilyen típusú szimbólumok többségét - a térkép zsúfoltságának elkerülése érdekében - nem tüntettük fel az 1. ábrán, mivel azok rátekintéssel is könnyen azonosíthatók. A harmadik típusú mérlegelési alegység jele: az őt tartalmazó második típusú egység kiegészített változata. A szimbólum elemei tehát: a természetes vízgyűjtő sorszáma, törtvonal, az alegységet tartalmazó ország szimbóluma, majd zárójelben: az alegység felszíni vizeit
