Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

1. füzet - Csepregi László: A BB-800-as DEMAG verőgép teljesítményvizsgálata

A BB-800-as DEM AG verőgép teljesítményvizsgálata 59 szerkezeti mérete, másrészt a lemezfej egyenletes terhelése miatt is az a kívánatos, hogy az erő átadása a lemezfej teljes felületén történjen. A kedvező megoldást tehát a helyes fűzési irány megválasztása mellett, a behatolási ellenállás csökkentésének lehetőségei között kell keresni. Vizsgáljuk meg ebből a szempontból a horonyellenállást. A 9. ábrán 1:1 méretben feltüntettük az ABKSZ CS1 lemezek egy lehetséges kapcsolatát. Az 1 jelű lemez lemélyítése közben feltételeztük, hogy a kerület mentén a lemezvastagság felének megfelelő talajtérfogat a horony által körbezárt szelvény irányába fog kitérni. Ha a horonyellenállás szempontjából érdekelt területek arányát vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a kitérésre kényszerített talajszelvény közel 25%-a a körbezárt felületnek. Nyilvánvaló, hogy a 2 jelű lemez behatolása a horonyba benyúló szelvényterületnek megfelelően újabb kitérést eredményez. 9. ábra. A horony által közbezárt talaj kitérése Рис. 9. Оттеснение грунта, окаймленного пазухами Fig. 9. Deflection of the soil enclosed by a keyway Bild 9. Ausweichung des von der Nute umgeschlossenen Bodens Tudjuk, hogy az l-es lemez lemélyítése közben a talaj előbb vagy utóbb úgy beékelődik, hogy a csúcsellenállás már nem képes legyőzni a horony belső felületén kialakuló köpenysúrlódást. A továbbiakban a horony úgy viselkedik, mint egy cölöp, amelynek képzeletbeli csúcsát a mindenkori súrlódási kúp határozza meg. A súrlódási kúptól függően a csúcsellenállás természetesen ismét elérheti azt az értéket, amelynél a horonyban lévő anyag újból mozgásba jön. Merőben más a helyzet a horonyellenállás alakulása szempontjából, ha 2 jelű lemez behatolását vizsgáljuk. Itt ugyanis a horonyba záródott anyagnak nincs esélye a kitérésre, legfeljebb csak azon az áron, hogy a hornyot alkotó acéllemez maga is rugalmasan deformálódik. Elképzelhetjük, mekkora ellenállást jelent mindez, hiszen a lemélyítés során betömörített talaj és a behatoló lemeztérfogat együttesen, az eredeti horonytérfogatnak 35%-a. Ha mindezt azzal is kiegészítjük, hogy a lemez lemélyítése során a harántolt rétegeknek megfelelően olyan anyagok is bezáródhatnak a horony belsejébe, amelyek további tömörödésre nem hajlamosak, akkor érzékelhetjük, hogy ez az ellenállás a lemez lehajtása közben időről-időre jelentősen változik. Erőtanilag ez azt jelenti, hogy az ellenerők eredője a rétegváltásoknak megfelelően állandóan változtatja hatásvonalát. Gyakorlati szempontból vizsgálva, nehéz elképzelni olyan berendezést - verősapkát -, amely menet közben, az ellenerő változásainak megfelelően képes lenne a verőgép viszonylagos helyzetét kompenzálni. Nézzük meg tehát, hogy milyen lehetőséget kínál maga a szádlemez, a változó horonyellenállás zavaró hatásainak megszüntetésére. A 10. ábra olyan csőből készült záró éket mutat, amelynek egyik végét melegen vagy hidegen ellapítjuk. A behatolási ellenállás szempontjából kedvezőbb a kovácsolással