Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)
1. füzet - Kovács Dezső-Hrehuss György: A jeges árvízveszély elleni védekezés 1985
Vízügyi Közlemények, LXVIII. évfolyam 1986. évi 1. füzet A JEGES ÁRVÍZVESZÉLY ELLENI VÉDEKEZÉS, 1985 1 KOVÁCS DEZSŐ 2 és HREHUSS GYÖRGY 3 A magyarországi folyók jégviszonyainak elemzése során ( VITUKI 1975) megállapítást nyert, hogy az időjárás alakulásától függően, az adott morfológiai és hidrológiai viszonyok között, gyakorlatilag bármely folyón kialakulhat összefüggő jégtakaró, illetve kedvezőtlen körülmények esetén jégtorlaszok, jégdugók is keletkezhetnek. A jégveszély mértéke azonban folyónként eltérő. Jeges árvíz kialakulása szempontjából elsősorban a Duna Budapest alatti szakasza veszélyes (Károlyi 1983), mert kedvezőtlen hőmérsékleti és vízjárási viszonyok esetén a megállt jég egy-egy szakaszon megindulhat, majd álló jeget találva maga előtt feltorlódik, és jégtorlaszt vagy jégdugót hozhat létre. Ilyen helyzet idézte elő az emlékezetes 1956. évi katasztrofális jeges árvizet. Az elmúlt csaknem három évtized alatt, az 1956. évi jeges árvíz tapasztalataiból, okainak elemzéséből kiindulva, igen jelentős fejlesztés történt az árvízvédelmi művek kiépítésében, a folyók szabályozásában, a jégrombolás-jégtörés, jégrobbantás területén, valamint a jéghelyzet, jégjelenségek alakulásának megfigyelésében és előrejelzésében (.Kovács 1980). 1. Felkészülés a jeges árvíz elleni védekezésre A folyók jéghelyzetének, a jégjelenségek alakulásának ismerete rendkívül fontos, ezért az elmúlt évekhez hasonlóan a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI, Budapest) Országos Vízjelző Szolgálata már 1984 októberében megszervezte a vízügyi igazgatóságoknál a külön jégjelentő szolgálatot az ország valamennyi jelentős folyójára. A földi megfigyelés alapján a vízügyi igazgatóságok a jégjelentéseket kódolt formában, telexen vagy táviraton továbbították a jég első megjelenését követően, de legkésőbb november 15-étől kezdődően. A jelentő szolgálatban összesen mintegy 450 fő jégmegfigyelő vett részt. Az Országos Vízjelző Szolgálat az észlelt jégjelentések összesítését ugyancsak kódolt formában az OVH Központi ügyeletéhez is naponta rendszeresen megküldte. A jégjelenségek megfigyelésére, értékelésére a légi megfigyelés eszközeként a vízügyi szolgálat 2 db Pilátus Turbo Porter típusú repülőgépe is rendelkezésre állt, a budaörsi repülőtérről történő üzemeltetéssel. A jégtörési feladatokat ellátó hajópark felülvizsgálata is megtörtént, október-november hónapokban, a hajók állományát és csoportbeosztását az I. táblázat tartalmazza. •A kézirat érkezett: 1985. X. 29. 2Kovács Dezső oki. mérnök, az Országos Vízügyi Hivatal (OVH, Budapest) osztályvezető-helyettese, vízügyi tanácsos. 3Hrehuss György oki. mérnök, az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi szervezet (ÁBKSZ, Budapest) osztályvezető-helyettese.