Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

552 Illés Lajos 4. ábra. Vízállás-emelkedések a jégbeállás idején Рис. 4. Повышение горизонта воды во время ледостава Fig. 4. Increase in waler stages during the development of ice-cover Bild. 4. Wasserstandserhöhungen während des Eisstandes Dombrád-Tuzsér környezetében kialakult két (16,0 és 9,0 km hosszúságú) torlasz visszaduzzasztó hatásának következtében elérték vagy megközelítették a III. fokú készültségi szintet. A dombrádi vízmércén észlelt tetőző vízállás 98 cm-re közelítette meg az LNV szintjét. A jégtorlaszok visszaduzzasztó hatásának becslése céljából az igazgatóságon kidolgozott árvízi előrejelzési célra használt többváltozós, lineáris, regressziós modellt használtuk fel. Az előrejelző modell által jégmentes időszakra előállított tetőző vízállások és a jégtorlaszok által befolyásolt tényleges tetőző vízállások közötti különbségek 140-170 cm között voltak. A Tisza Tiszabercel, Tokaj szelvényeiben észlelt árhullámképeken jól érzékelhetők a felettük kialakult jégtorlaszok árhullám-visszatartó hatása. A Felső-Tisza magyar mellékfolyóin, a Szamoson, a Krasznán és a Túron kialakult árhullámok alacsonyabb tetőző értékekkel és áradásintenzitással vonultak le. Emiatt ezen folyók jéghelyzetében alapvető változásokat nem tudtak okozni. A Szamoson a román területről, valamint a magyar szakasz felső 14 km-ről levonuló jég a 7,5-36,0 fkm között 60-120 cm vastagságban nagyjából egyenletesen összetorlódott. A Krasznán és a Túron lévő állójeget az árhullám csak megemelni tudta, összetörni és tovább szállítani már nem volt képes.