Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

1. füzet - Fehér János: A környezeti modell víz almodellje

44 Fehér János 2. A modellel szimulált esetek értékelése A modell felépítéséből következik, hogy nem tudja explicit módon „előre jelezni" a hosszabb időszakra kialakuló vízminőségi állapotot. Ennek elsősorban az az oka, hogy a vízhozam hossz-szelvény egy realizációját véletlenjelleggel választjuk ki. Erről az egy realizációról pedig nem tételezhetjük fel, hogy ez fog bekövetkezni. Modellünket „előrejelzésre" úgy tudjuk felhasználni, ha egy-egy előrejelzési időszintre az akkorra érvényesnek tekintett terhelések mellett, statisztikailag nagy számban véletlen jelleggel meghatározott vízhozam hossz-szelvények alapján kialakuló koncentrációkat (mint valószínűségi változók) eloszlásfüggvénye alapján becsülhető átlagát és szórásait tekintjük „előrejelzett" értékeknek. A még valószínűsíthető koncentrációk tartományának az átlagtól a szórásértékkel való eltérés tartományát tekintjük. Ezt az utat követtük a modellel szimulált esetek értékelésénél. Feltételeztük, hogy a IV. táblázatban foglalt háttér anyagáram terhelések és az V. táblázatban foglalt oldalterhelési anyagáramok mellett a következő változások valósulnak meg: - első esetben a háttérterhelések a kiindulási érték 3%-ával nőnek évente és ugyanakkor nincs oldalterhelés. (Ezt az esetet úgy tekintjük, mint stagnáló gazdasági fejlődés vagy a növekvő gazdasági fejlődés és az ezzel közelítően arányos növekvő környezetvédelmi beruházási stratégiát.), - második esetben a háttérterhelések a kiindulási érték 10%-ával nőnek évente és ugyanakkor az oldalterhelés az első (И^) és a harmadik {W

3) szelvényben 5%-kal nő. (Ezt az esetet tekinthetjük a növekvő gazdasági fejlődés és az ezzel lépést nem tartó környezetvédelmi beruházási stratégiának.) V. táblázat A modell alkalmazása során figyelembe vett kiinduló oldalterhelési értékek Szelvény NH; 4 NO3 РОГ fenolok ana. det. extr. a. Szelvény g/s tv, 1,0 4,0 0,5 0,01 0,2 1,0 0,4 3,0 0,3 0,005 0,1 1,0 Az első számításokat egy Proper-8 típusú 8 bytes processzorral rendelkező személyi számitógépen (VITUKI) végeztük. A vizsgált eseteket a háttér- és oldalterhelések két változatának figyelembevételével csak a nitrátion (NO3), az ortofoszfátion (PO|~), valamint az extrahálható anyagkomponensekre tudtuk elvégezni. Az egy időszinthez előállított véletlen jelleggel meghatározott vízhozam hossz-szelvények számát és az ezek alapján számított koncentráció hossz-szelvények számát 30-ra korlátoztuk. Ebből a harminc realizációból határoztuk meg közelítően az adott időszinthez várhatóan kialakuló koncentrációkat (a harminc véletlen eset átlaga), valamint a koncentrációértékek szórását. Az egyes futtatásokat negyedéves időlépésekben végeztük el 1985 első negyedévétől 2000 negyedik negyedévéig bezárólag. Az értékeléskor mindig a vizsgált évek harmadik negyedévében kialakult koncentráció hossz-szelvényt vizsgáltuk. Ennek oka, hogy a harmadik negyedévben alakul ki az évi minimális lefolyás és ez a kritikus állapot vízminőségi szempontból az esetben, ha a folyórendszernél a szennyezések közül a pontszerű források a dominánsak. Esetünkben ez állt fent. így minden ábrán az adott év harmadik negyedévi állapota van feltüntetve.