Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
428 Könyvismertetés 428 a radioaktív szintet befolyásoló tényezőket (éghajlat, domborzati paraméterek stb.). A vízügyi szakemberek figyelmét elsősorban a 2.2. alfejezetre hívom fel, amelyben a szerző a hidroszféra természetes eredetű radioaktivitását és az atomrobbantási kísérletek, atomerőművek üzemeltetése következtében előálló radioaktív kontaminációját befolyásoló tényezőket elemzi. A magyarországi felszíni vizek radioaktivitására vonatkozó adatok mellett számos adat olvasható más országok természetes vizeinek aktív izotóp (pl. 9 0Sr, 13 7Cs, 3H), koncentrációjáról is. A könyv különféle vizek természetes radioaktivitásának összehasonlítása mellett az atomtechnikai létesítmények üzemelése során keletkező radioaktív szennyvizek kezelésének és elhelyezésének kérdésével is foglalkozik. A „Radiológia és környezetvédelem" igényesen megírt, a rohamosan fejlődő radiológia tudományának lényegesebb kérdéseit korszerűen tárgyaló könyv, amely minden bizonnyal felkelti a környezetvédelem iránt érdeklődők figyelmét. Tóth Árpád VÍZFOLYÁSOK KIÉPÍTÉSÉNEK ÉS FENNTARTÁSÁNAK ÖKOLÓGIAI SZEMPONTJAI (SZERKESZTŐBIZOTTSÁG) Deutscher Verband fur Wasserwirtschaft. Szerkesztőbizottság: Berlin, Bürkle. Dahl, Faber, Hemberetal. Ökologische Aspekte bei Ausban und Unterhaltung von Fliessgewässer. A „természetközeli" vízfolyások a táj ökológiai gerincét képezik; hasonlatosak a nagy öntisztítóképességű természetes rendszerekhez. A vízfolyások biológiai teljesítőképességét mesterséges kiépítésnél is meg kell őrizni. Az élőlények élőtársulásai (biocönózis) és környezete (biotop) kölcsönhatásban vannak. A vízfolyássebességgel az üledékfajtát, vízminőséget, klíma-, fény- és mederviszonyokat befolyásoljuk. Az elburjánzott növényzet csökkenti a sebességet, növeli a hordalékot és vízállást. A kis helyi ökoszisztémák a nagy ökoszisztémákat döntően befolyásolják. Az ökoszisztémák közötti kapcsolat változó. A vízfolyások kiépítésével a vízfolyás sebességét, a meder- és partanyagot, a nedvesített területet, a fényviszonyokat és az átbocsátóképességet változtatjuk meg. A természeti környezetet mintának kell tekinteni a vizek ökológiai szempontú kiépítésénél. A holt anyagok felhasználását kerülni kell és a természetes öntisztítóképesség fokozására kell törekedni. A tervezés során megfontolásra javasolt fő szempontok: - a pénzben nem értékelhető hatások költség-haszon elemzésnél; - a kiépítés visszatérítési idejének megállapításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az a természet háztartásába erős belenyúlás; - a hidraulikai méretezést nem lehet famentes lefolyási szelvénnyel számolni, vagy a benőtt szelvényt vesszük alapul, vagy a benőtt szelvények a teljes nedvesített szelvényhez való viszonyával csökkentett szelvényt. A vonatozás tervezésénél a vízfolyás kanyarjait, öbleit alapvetően követni kell, majd szabályos kitűzhető geometriai vonalakkal leírni. A megmaradó vízfolyásszakaszok a természetes fejlődés csírasejtjei. Töltésezés esetén a vízfolyás-kanyarulatok megmaradnak. Az árvízi átvágás lehet extenzív hasznosítású vagy fásított. A vízfolyás féloldali kiépítésével növelni lehet a lefolyási viszonyokat, ugyanakkor a vonalvezetés megmarad. A hossz-szelvényt úgy kell kialakítani, hogy a csúsztató erő gyorsan egyensúlyba kerüljön, ez küszöbökkel érhető el. Az érdesség kihatásra van az élővilágra. A vízfolyás természettől fogva feltöltődésre hajlik, a kiépítéssel meg kell akadályozni. A keresztszelvényt úgy kell kialakítani, hogy a parti növényzetet fenntartsa. A tagolt rézsű előbb fejleszti ki a növény- és állattársulásokat. A szelvényt úgy kell kialakítani, hogy a feliszapoló-
