Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

420 Kontur István ahol L - a keresztszelvények távolsága [m], D

t - a keresztirányú diszperziós tényező az ('. egyenvízhozamú sávban, [m

2/s], t>; - a középsebesség az i. egyenvízhozamú sávban, [m/s]. Azzal a feltételezéssel éltem, hogy az egymástól L távolságra lévő szelvények között a szennyezőanyag az i. egyenvízhozamú sávból, csak egy sávval jobbra (i+ 1), illetve egy sávval balra (í—1) keveredhetik át, mégpedig />, illetve q

x valószínűséggel, a helyben maradás, illetve az adott egyenvízhozamú sávon belül maradás valószínűsége 1 — p

t — q

t volt. Az így kapott bolyongási modell egyszerű mátrix hatványozási feladattá egyszerűsítette a szelvényről szelvényre történő szennyezőanyag-koncentráció számítást. A v

t értékének szelvényen belüli és hossz-szelvény szerinti változásának figyelembe vételére mód nyílott. Amennyiben Z), keresztszelvényen belüli, illetve hossz-szelvény menti változására vonatkozóan valamely információ rendelkezésre állt, úgy azt is meg lehetett határozni. A />, és q

{ valószínűségeket a normális eloszlás függvény alapján határoztam meg. A 2. ábrán mutatok be egy példát a Szabadegyházi Kukorica- és Szeszgyár szennyvízlevezetésének a fent leírt módon történő számítására. Ez a példa a partközeli bevezetést mutatja. A keresztirányú diszperziós tényezőt 0,03^-0,036 [m

2/s] közötti értékre vettük föl. 2. ábra. Szennyezőanyag koncentrációjának alakulása partközeli bevezetés esetén Рис. 2. Формирование концентрации загряняющих веществ в случае сброса их вблизи берега Fig. 2. Fluctuation of the concentration of pollutants in case of emission close to the bank Bild 2. Schmutzstoff-Konzentrationsfeld bei einer Einleitung in Ufernähe