Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Hozzászólás Somlyód) László: Szennyezőanyagok terjedésének... 417 adódik, hogy a nevezőben v

x(y) függély-középsebesség helyett v

x szelvény-középsebesség szerepel. Helyesen tehát kellene írnunk, ahol C

v(y) a sebességek függély menti variációs tényezőjét jelenti. A diffúzió tehát a relatív érdességgel és a sebesség ingadozási mértékét kifejező variációs tényezővel van arányban, mindkettő dimenzió nélküli állandó, és az előbbi szintén egy variációs tényezőként fogható föl, az érdesség ingadozási mértékének és az átlagos értéknek a hányadosa. Végeredményben a diszperziós tényező a hosszirányú sebességátlagtól való eltérés-négyzet, mélység, illetve keresztszelvény menti integrálja és a középsebesség hányadosával arányos, ilyen a felírásban A(j), illetve В is eltűnik a képletekből. A fentebb már említett, a 70-es évek első felében a paksi atomerőművel kapcsolatos vizsgálatok során a bolyongási modell megfogalmazásából kifolyólag nem a sebességekre, hanem az átvonulási időkre volt szükség. Ezért számos szelvényben meghatároztam ezeket az értékeket, pontosabban az átvonulási idők eloszlásfüggvényére voltam kíváncsi. Az eljárás roppant egyszerű volt. A vizsgált szakasz környezetében számos szelvényben rendelkezésemre álltak a mederfelvételek és sebességmérések, az izotach ábrákról azonos pontsűrűséggel levettem a sebességértékeket, majd ezek reciprokát képezve t= l/v [m/s] - sebességértékekből, az 1 méter út megtételéhez szükséges időket kaptam. Az így előálló sorozatokat azonos elemsúlyú statisztikai mintaként kezelve meghatároztam a különböző szelvények, különböző vízállások esetén az átvonulási idők eloszlásfüggvényét. Mivel az átvonulási időkre vonatkozóan az volt az előzetes hipotézisem, hogy azok a statisztikában szokásos feltételezésnek megfelelően exponenciális eloszlást követnek, ezért exponenciális valószínűségi hálózaton ábrázoltam a pontokat. Ez látható az /. ábra. Átvonulási idők eloszlásfüggvényei exponenciális hálózaton Рис. 1. Функции распределения времени прохождения на экспоненциальной сети Fig. 1. Distribution functions of passing time on exponential network Bild 1. Verteilungsfunktionen der Durchlaufszeiten im Exponentialnetz 1. ábrán, amit az 1978-ban megjelent tanulmányomból idézek. Az átvonulási idők eloszlásfüggvénye, mint látható, nem jellemezhető egyetlen exponenciális eloszlásfüggvénnyel, hanem minimum két szakaszra kell bontani; a törés mintegy a 75-85%-nál van. Ebből azt a következtetést vontam le, hogy a kis sebességű, nagy átvonulási idejű 15-25%-nyi rész a határréteg; a fenékhez közeli tartomány, aminek relatív súlya kisvizek esetén természetszerűen nő, míg a nagy sebességű, rövid átvonulási idejű eloszlásfüggvény szakasz a folyó középső zónájának viszonyait jellemzi, de ez is leírható exponenciáD*

x(y) = >1 • C

v(y)h(y)r,

v

x(y)-1