Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

1. füzet - Fehér János: A környezeti modell víz almodellje

38 Fehér János II. táblázat Az Aj = f(Qj) és a Bj - f(Qj) függvények paraméterei Paraméter Kaposvár (0) Kurd (1) Pincehely (2) Simon­tornya (3) Szekszárd (4) Ozora (5) Siófok (6) A, = Ű • er a b 2,518 0,680 3,33 0,73 2,54 0,87 2,48 0,83 6,73 0,622 3,00 0,75 4,203 0,703 B t = a<£ a b 4,822 0,35 7,828 0,27 12,07 0,174 13,75 0,15 16,41 0,13 17,00 0,14 18,42 0,14 eloszlás alapján határoztuk meg. A 2-4. ábrán feltüntettük a vízhozam-idősorok tapasz­talati eloszlását, valamint az ezt közelítő normális-eloszlás és háromparaméteres gamma­eloszlás folytonos görbéjét és ennek paramétereinek értékét. A gamma-eloszlás esetünk­ben lényegesen jobb illeszkedést adott a tapasztalati eloszlásokhoz, mint a normális­eloszlás. Az egyes realizációk számításához a vízhozam hossz-szelvény meghatározásánál két számítási stratégiát alkalmazhatunk. Az első esetben az egyes szelvényekben a vízhozamot, eloszlásfüggvényeik segítségével véletlenül generálva, külön-külön állítjuk elö. A véletlen generálás szelvényenként külön-külön történő végrehajtása következtében előfordulhat, hogy az egymást követő szelvények így előállított vízhozama nagyságrendekkel eltérhet, sőt az alsóbb szelvényben lényegesen kisebb vízhozamérték is adódhat, mint a felső szelvényben. Ez fizikailag nem lehetséges csak igen jelentős vízkivételkor, ami esetünkben nem áll fenn. Úgy pontosíthatjuk az eljárást második esetként, ha korlátozó feltételeket állítunk fel az egymást követő generált vízhozamok arányá­ra. Ezzel viszont nagyságrendekkel lelassul az egy időciklushoz tartozó vízhozam hossz-szel­vény előállítása. Ugyanis a véletlen generálás során az eloszlásfüggvényen irreálisan kicsi, vagy irreálisan nagy számok is előállíthatók lennének, melyeket a tapasztalati eloszlás nem igazol. Ezért az egyes szelvényekben történő véletlen generálás esetén kell alsó és felső korlátot felállítani, melyek viszont tovább növelik a számítási időt. Ezen hátrányok csökkentése érdekében a második számítási stratégiánál az előzőhöz képest egyszerűsítettebb számítási módot alkalmazunk modellünkben. A háromparaméteres gamma-eloszláson csak a háttérszelvényben (Kaposvár) gene­ráltunk véletlen gamma-értékeket a fizikai alsó és felső korlátok figyelembevételével. A további szelvényekre érvényesnek tekintett vízhozamot úgy kapjuk, hogy a meglévő adatsorokból meghatároztuk a KQ4 +X ) = min [ßf-'Vßfl és KQ<{ +V = max [ßj + 1]

Next

/
Thumbnails
Contents