Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

3. füzet - Némethy László: A nagyüzemi sertéstelepeken keletkező hígtrágya kezelése és hasznosítása

A nagyüzemi sertéstelepeken keletkező hígtrágya kezelése és hasznosítása 377 I. táblázat Minősítő vizsgálat eredménye Megnevezés Hozam Szárazanyag 0

2 fogyasztás [g/m

3] Megnevezés Hozam У /о kg/d KOI BOI

5 Hígtrágya 120 3,18 3816 17652 7635 Hígfázis 112 0,70 784 11100 4872 Szilárd trágya 8 20,93 1674 — 1.2. Az AGRO BER-rendszer hibaforrásai A berendezés alacsony hatásfoka nagy valószínűséggel a szürőfalban keresendő. A másik gyenge pont a szűrötér nagysága. Ma már kellően igazolt adatunk van arra, hogy a szakosított sertéstelep hígtrágyájából 80% hatásfok mellett minden sertésférőhelyről évente I m

3 szilárd trágyát lehet visszatartani. A miklósmajori sertéstelep 520 kocaférőhelyes, a sertésférőhelyek száma tehát: 1000 X (520: 74) = 7027 fh A naponta visszatartható szilárd trágya: 7027 m

3/365 d=19,2 m

3/d szemben a Gépvizsgálati Értesítőben előirányzott 8 m

3/d értékkel. Az AGROBER-rendszernél 1,10 m magas szalmabála-szűrőfalat és így 1,10 m magas szilárd-trágya depóniát - irányoztak elő. Ugyanezen alapterületen elfér a 2,5x-es mennyiségű trágya, ha a hasznavehetetlen és amúgy is eltávolított szalmabála fal helyett KEVITERV-rendszerű szalmafalat létesítünk, mellyel 2,75 m magas trágyadepóniát lehet kiképezni. A már meglevő kezelőtelepek acélszerkezetű fázisbontó tornyát érdemes folyamatos üzem helyett szakaszosan üzemeltetni; ehhez minimális átalakításra van csak szükség. A tornyot szivattyúzással feltöltjük és a túlfolyás megindulása előtt a szivattyút leállítjuk. Mintegy félórás pihentetés alatt bekövetkezik a hígtrágya szétosztályozódása, ekkor a fenékleürítőn keresztül az alsó sűrű fázist a szürőtérre engedjük. A közbenső (világos színű) híg fázist közvetlenül a tárolóba vezetjük, majd a felső sűrű fázist szintén a szűrőtérre kormányozzuk. A torony kiürülése után ismét indulhat a szivattyú. Ez az üzemmód biztosítja, hogy a híg fázis szárazanyag-tartalma 0,6% körül legyen, a jól megépített szalma szűrőfalon átjutó szürlemény hasonló minőségű lesz, ezért azt is a tárolóba lehet vezetni. A tározott híg fázis és szürlemény még mindig 10 000 g/m

3 KOI értéket mutat, azt az ésszerűség határain belül nehéz lesz biológiailag tisztítani, ezért elhelyezése csak öntözéssel lehetséges. A referencia-üzemben 75 napos tározót építettek, tehát ennyi időn belül el kell öntözni a híg fázist. A hígtrágya szivattyúzásánál felmerül az az aggály, hogy a szárazanyag jelentős része kiülepedik és összetömörödik, ezáltal a szivattyú üzemképtelenné válik, vagy esetleg az akna fenekén visszamarad az iszap, mert csak a szivattyú beömlő nyílása felett kialakuló résen át távozik a híg rész. Az ilyen üzemzavarok megelőzése érdekében a szivattyúaknában a higtrágyát „homogenizálják", ami abból áll, hogy egy második