Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)
3. füzet - Erdelics Barnabás-Iván György-Szlávik Lajos: A víz minőségének észlelése és védelme a Felső-Tisza vidékén
354 Er d éli es В., Iván Gy. és Szlávik L. 5. ábra. A felszíni vizek minősége, 1985 Рис. 5. Качество поверхностных вод в 1985 г. Fig. 5. The quality of waters in 1985 Fig. 5. La qualité des eaux de surface en 1985 vizek szikkasztással történő elhelyezése, a szilárd lakossági és mezőgazdasági hulladékok elhelyezése mélyfekvésű területeken, a szennyező anyagok bemosódása a talajvízbe, a mezőgazdasági üzemek földmedrű hígtrágyatároló tavai, a kemikáliák nagymértékű felhasználása. A települések és szennyező gócok (települési és ipari szeméttelepek, szenny- és iszaplerakó helyek, műtrágyatárolók, mezőgazdasági majorok stb.) területén és körzetében a talajvíz szennyezett minőségű (III. osztály). A településektől és a szennyező gócoktól távol eső területek talajvizei kevésbé szennyezettek, általában tűrhető (II. osztály) minőségűek. Összességében azonban az első vizadó rétegben tárolt talajvizet szennyezettnek kell minősítenünk. Igen magas a víz nitrát-, foszfáttartalma, keménysége és oldottanyag-tartalma, ezért ivóvízellátásra alkalmatlan. Rétegvízkészletünket a földtani viszonyoktól függően többé-kevésbé vízáteresztő réteg fedi. Méréseink szerint mélységi vízkészletünk minősége jó, szennyeződéstől mentes, vas, mangán és szabad szénsav tartalma viszonylag magas. 4. A szennyvizek jellemzése és tisztítása A Felső-Tisza vidékén is szorosan kapcsolódik a szennyvíztisztítás fejlődése a település és az ipar fejlesztéséhez. Az 1960-as éveket megelőzően a Felső-Tisza vidéken az ipart a demecseri keményítőgyár, a nyírbogdányi petróleumgyár, a nyirbátori növényolaj- és szappangyár, a nagyhalászi kender-
