Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)
3. füzet - Erdelics Barnabás-Iván György-Szlávik Lajos: A víz minőségének észlelése és védelme a Felső-Tisza vidékén
348 Er d éli es В., Iván Gy. és Szlávik L. kodási célok érdekében egyéb helyeken is történtek rendszeres észlelések, melyek vízkémiai és vízbiológiai vizsgálatokat egyaránt magukba foglaltak. A laboratórium 1969-től új, 200 m 2 hasznos alapterületű, minden igényt kielégítő, korszerű épületben folytatta tevékenységét. Műszerparkját jelentősen korszerűsítették. A szakmai munka magas színvonalát diplomás vegyészek, hidrobiológusok és jól képzett vegyésztechnikusok biztosították. A terület illetékes közegészségügyi hatósága (KÖJÁL) a felszíni vízvizsgálatokat néhány évvel később kezdte meg. A felszín alatti vízkészletek első vizsgálatait az 1950-es évek közepén a közegészségügyi hatóság végezte, ivóvízellátás célját szolgáló ásott közkutak és mélyfúrású kutak vizéből. A vízügyi igazgatóság a talajvízkészlet minőségének alakulását kezdettől fogva figyelemmel kísérte a jelentősebb szennyező gócok közelében (pl. Hajdúsági Iparművek méregtemetője, ELEKTERFÉM Szövetkezet szennyvíz-elhelyező területe) félévenkénti mintavétellel. A rétegvíz minőségének rendszeres ellenőrzését 1971-ben kezdte meg a területen, az OVH által kijelölt 15 db, mélyfúrású kút vizének vizsgálatával. E vizsgálatok 1984-ig folytak, amikor új észlelési pontok kerültek kijelölésre. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság laboratóriuma a vízügyi felügyeleti tervben meghatározott helyeken és gyakorisággal 1965-től rendszeresen ellenőrizte a szennyvíz-kibocsátó üzemekből, ill. tisztítóberendezéseikből a befogadóba vezetett szennyvizek minőségét, ezek káros hatását a befogadókra. Ide kapcsolódó vizsgálatait a KÖJÁL önállóan végezte. 1.2. Jelenlegi helyzet A felszíni vízkészletek 19 törzsmintavételi pontját az OVH 1983-ban 10-re csökkentette, ugyanakkor növelte a mintavételek gyakoriságát és az egyéb észlelési helyek számát. Jelenleg területünkön a következő törzsmintavételi szelvényekben történik észlelés, havi 2-4 alkalommal: Tisza - Tiszabecs, Vásárosnamény. Záhony, Balsa. Túr - Kishódos, Szamos Csenger. Tunyogmatolcs. Kraszna - Mérk. I.ónvai-csatorna Bui. VIII sz. főfolyás Újfehértó, Nyíregyháza alatt. A kisebb vízfolyásokat, tározókat, bányatavakat az igazgatósai! évente 1-12 alkalommal ellenőrzi (1. ábra). A felszíni vizsgálatokat a Szamoson Csengernél automatikus vízminöségmérő állomás is segíti. A mérőállomás rendeltetése a folyóvíz pH-jának, oxigéntartalmának, vezetőképességének, zavarosságának és olajtartalmának folyamatos ellenőrzése. Az üzemeltetést nem várt problémák nehezítik. Erőfeszítéseink ellenére sem sikerül folyamatosan biztosítani a mérőállomás vízellátását, mivel a Szamos folyó nagy mennyiségű hordalékával a vízkivételi cső szívócsonkját néhány nap alatt befedi, s elzárja a víz útját. A műszerek nem megbízhatóak, gyakran elhangolódnak vagy meghibásodnak, s a szervizelést csak jelentős késéssel végzik el. Az e területen folyó fejlesztéseknek oda kell hatniuk, hogy a mérőállomások a kívánt időpontban hiteles információkat szolgáltassanak vízfolyásaink pillanatnyi állapotáról. A vízminőségi észlelés nagyon fontos részét képezi a figyelő hálózat tevékenysége. A fizetett és társadalmi figyelők száma évről évre emelkedik. A fizetett figyelők a jelentősebb vízfolyások határszelvényeiben, a társadalmi figyelők területünk főbb szeny-
