Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

3. füzet - Völgyesi István: A talajvízszint szabályozása szivárgócsatornával

.4 talajvízszint szabályozása szivárgócsatornával 343 Egyetlen tényezőre mégis érdemes figyelni: az evapotranszspiráció nyáron hat, télen viszont elhanyagolható értékű. Ennek megfelelően nyáron a fentiek szerint számított vízszinteknél feltehetően alacsonyabb, télen viszont magasabb szintek várhatók. Felmerül még az a kérdés, hogy számításainktól milyen pontosságot remélhetünk. Ezt más módszerekkel való összehasonlítás alapján egyelőre nem lehet értékelni. Az alapösszefüggésekre vonatkozó pontosságot és a hibák tovaterjedési lehetőségeit megbecsülve mégis azt mondhatjuk, hogy a maximális nyomásemelkedés értékénél kb. 20%-os hibára lehet számítani. A pontosság elsősorban a párolgás nagyságának és vízszintes eloszlásának jobb figyelembevételével növelhető. Magát a módszert erre könnyen alkalmassá lehet tenni, inkább az a probléma, hogy a párolgásra vonatkozó mérések, tapasztalatok meglehetősen bizonytalanok. A továbbfejlesztés inkább olyan értelemben kívánatos, hogy a leírt szivárgást nem-permanens körülmények között is nyomon követhessük, de legalábbis meg tudjuk határozni, hogy a számított emelkedések mennyi idő alatt következnek be. Kisebb vagy nagyobb pontossággal számítva tehát, de valamely szivárgócsatorna ellenőrzésekor olyan eredményre juthatunk, hogy a hatékonyság nem megfelelő. Ekkor elsősorban a csatorna vízszintjének mélységét, majd a csatorna szélességét kell növelni, hogy a megcsapolás minél nagyobb felületen történhessen. Természetesen ez csak akkor eredményes, ha a csatorna áttöri a fedőt és eléri a vízvezető réteget. Ha ily módon gazdaságtalanul nagy méretek adódnak, akkor másodrendű csatornákat, drénezést, vagy egészen új védelmi koncepciót kell megvalósítani a kérdéses területen. Lényegesen új koncepciót jelent egy megcsapoló kútsor, ha a kutak szűrőzése elég nagy mélységben történik, így a mélyebb, éppen a háttér felé haladó áramvonalak „elfogására" nyílik lehetőségünk. Említést kell még tenni a kolmatáció hatásáról. Ha a duzzasztott tér kicsi, akkor jelentős szivárgást korlátozó szerepe lehet. Nagyobb tározóknál azonban a kolmatálódott rétegen keresztül is elegendő víz jut a vízvezető összletbe, ezért a háttérben a nyomásemelkedés - lassabban ugyan - de mindenképpen kialakul. IRODALOM Agroszkin- Dimilrejev-Pikalov: Hidraulika. Tankönyvkiadó. Budapest, 1952. Galli /.. Az árvízvédelem földmüveinek állékonysági vizsgálata. OVH Kiadvány. Budapest. 1976. Kovács Gy.: A felszíni víz és a talajvíz egymásra hatása. VITUKI Tanulmányok és kutatási eredmények. 43. szám. Budapest, 1974. Kovács Gy.: A szivárgás hidraulikája. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1972. * * * Регулирование уровня грунтовых вод с филы рационными каналами ô-p ВЕЛДЕШИ Иштван, дипл. инж. Вдоль подпорных участков часто строят фильтрационные канавы в интересах предотвращения ожидаемых в природной среде вредных повышений уровня грунтовых вод. Если канава доходит до водоносных слоев, то может собрать большую часть вод, текающих в заднюю сторону. Может быть однако, что несмотря на это образуются на защищенной территории «холмы грунтовых вод» со значительной высотой, как это видно на рис. 1.