Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

3. füzet - Völgyesi István: A talajvízszint szabályozása szivárgócsatornával

336 Völgyesi István Ezt megalapozandó, vizsgáljuk meg, hogyan alakulnak a Galli-féle rendszerben a vízszintek, és hogyan változik a vízhozam az .x távolság függvényében. Előre kell bocsátani, hogy a továbbiakban a fedőréteg alsó síkjára ható nyomás, illetve a fedőrétegben kialakuló vízszint - az elméleti különbözőségek ellenére - mint azonos fogalmak szerepelnek, feltételezve tehát, hogy a fedőréteg függőleges áteresztőképessége lehetővé teszi, hogy a fellépő nyomásoknak megfelelő vízszint (hosszú idő alatt és kis vízmennyiségek vándorlása mellett) ténylegesen ki is alakuljon. A 2. ábrán a nyomásvonal egy szakasza is szerepel. A töltés mentett oldali lábánál a görbe magassága a terepszinthez, mint alvízszinthez viszonyítva Galli szerint: h

0 = ^AH [m] (3) és AH = H

l — H

2-bői számítható. A háttér felé haladva x távolságban pedig a vonal ordinátája: /

Ij

c = /i

0e~^ [m] (4) A töltés alatt szivárgó vízmennyiség kezdeti értéke q

0 - az (1) összefüggés szerint számítható. A töltéslábtól x távolságra pedig a fajlagos vízhozam (q

x) már csak 4x = íoe

_I

C [m

3/d/fm] (5) értékű. A q

0 és q

x különbsége az x szakaszon a felszínre jutott. A mentett oldali szivárgási mérőhossz meghatározásához figyelembe kell venni a vízszintváltozásokkal összefüggő párolgás nagyságát is. Az ehhez szükséges további összefüggések Kovács (1974) idevonatkozó munkájából származnak: 3. ábra. Jellemző mennyiségek a talajvízből történő párolgás esetén Рис. 3. Характерные величины в случае испарения из грунтовых вод Fig. 3. Characteristic values for evaporation from the soil Bild 3. Kennzeichnende Mengen bei der Grundwasserverdunstung A 3. ábrán bemutatott áramlási rendszer kiindulási szelvényében h

0 nagyságú emelkedés történt az egyensúlyi talajvízszinthez képest. Itt a párolgás nagysága éppen E„ majd ettől a szelvénytől távolodva a párolgásként jelentkező felületi hatásnak csökkennie kell és egy bizonyos távolság után meg is kell szűnnie, hiszen valahol elfogy az a vízmennyiség, amely a kiindulási szelvénytől a talajvíztér nyugalomban levő részei felé indult.