Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)
3. füzet - Völgyesi István: A talajvízszint szabályozása szivárgócsatornával
334 Völgyesi István 1. ábra. Duzzasztott térből történő szivárgás természetes állapotban és szivárgócsatornával megcsapolva Рис. I. Фильтрация из подпорного участка в естественном состоянии и при создании фильтрационных канал Fig. 1. Seepage from a dammed space under natural conditions and drained by a seepage-canal Bild I. Sickerung aus den Stauraum in natürlichem Zustand und durch Sickerkanal angezapft A P szélességű zónában is megemelkedik a talajvízszint, de itt nem éri el a felszínt. Ugyanakkor itt is megbomlik a felszínről történő beszivárgás, illetve a párolgás korábbi egyensúlya, a párolgás túlsúlyba jut és fogyasztja a duzzasztott térből a háttér felé haladó vizet. A duzzasztás által befolyásolt zóna határa (a P szakasz végpontja) ott alakul ki, ahol a tározótérből induló vízmennyiség éppen elfogy, vagyis ahol ez a vízmennyiség éppen egyenlő lesz a fakadóvízként, illetve párologtatással távozó vizek mennyiségével. Az 1. ábra alsó részén már szerepel a szivárgócsatorna a töltés mentett oldali lábától Г távolságra. Ez a duzzasztott tér felől induló víz zömét valóban összegyűjti. A vízvezető réteg alsó részén haladó vízrészecskék azonban már nem fordulnak vissza és nem jutnak a csatornába, hanem a megemelkedett talajvízszintnek megfelelő értelemben párolgás útján fognak távozni. A számítások célja éppen az, hogy az ábrázolt „talajvíz domb" jellemzőit meghatározza. Ezek közül talán a legfontosabb az ábrán is jelölt maximális emelkedés (A ema x) nagysága és helye. A szakirodalom szinte egyáltalán nem foglalkozik ezzel a kérdéssel. Sőt, sokan magának az 1. ábrán megrajzolt talajvíz dombnak a létezését is tagadják, arra hivatkozva, hogy a víz mindenképpen egy magasabb potenciálú helytől (ez az eredeti talajvízszint) az alacsonyabb potenciálú felé (ez a szivárgócsatorna vízszintje) áramlik, és eközben a potenciálesést kifejező talajvízszint csak süllyedhet. A vizsgált esetben azonban három különböző potenciálú hely kölcsönhatásáról van szó. Ezek közül legmagasabb a tározó vízszintje. A tározóból kiindulva két áramlási rendszer alakul ki két alacsonyabb potenciálú hely (a szivárgócsatorna és a háttér) felé. A keresett talajvíz domb legmagasabb pontja éppen ennek a két rendszernek a határán van. A hidraulika törvényeinek következetes alkalmazásával ez az áramlási tér jól jellemezhető. Továbbmenve: a gyakorlati tapasztalatok is bizonyítják az említett talajvíz domb létezését. 2. A megoldás elve Számítási rendszerünk a szivárgási jelenséget síkáramlásként vizsgálja, a töltésből és szivárgócsatornából álló védőrendszerre merőleges szelvényben. A csatorna nélküli állapotban kialakuló szivárgás jellemzőinek meghatározása Galli összefüggéseinek felhasználásával, illetve módosításával lehetséges. Galli a szivárgást
