Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

3. füzet - Rátky István: Mélység mentén integrált kétdimenziós áramlás matematikai modellje

326 Ráíky István felvétele előtt közelítő képletekkel becsültük meg a viszkozitást. A vízhozam és a geometria ismeretében az alábbi becsült hidraulikai jellemzőkkel számoltunk: vízmélység h ~ 8,5 m függély-középsebességek u~ 1,5 m/s; u~0 m/s felszínesés S ~ 0,0004 sebességi tényező C=60 m

1/

2/s. Ezekből meghatározott látszólagos viszkozitások: Vreugdenhil (12)-es képlete szerint v = 4 m

2/s, Su-Wang-Alonso (13)-as képlete szerint v= 3,2 m

2/s v=6,4 m

2/s Eider (15)-ös képlete szerint v = 9 m

2/s (£=0,25) (£=0,5) (K= 5,8) A különböző képletekkel számolt értékek viszonylag nem nagy eltérést mutatnak, v=5 m

2/s körül ingadoznak. Mint látni fogjuk, a kalibrálás alapján „véletlenül" v=5 m

2/s-al kapunk a fizikai modellel legjobban egyező áramképet. A Reynolds- és integrációs feszültség látszólagos viszkozitással való helyettesítésének (4) összefüggésére gondolva, ennél pontatlanabb becslésre és a különböző képletekkel számolt értékek nagyobb szóródására lehet számolni. I 17,5 km 18,0 km \УК.КШ>\ 1 m/s 6. ábra. Számított sebességeloszlás (C - 60 m /s, v = 10 m /s) Рис. 6. Расчетное распределение скорости Fig. 6. Calculated velocity-distribution Fig. 6. La répartition de vitesse calculée A látszólagos viszkozitás áramképre gyakorolt hatását szemléltetik a 6-9. ábrák. Ezeket a permanens állapot beállása után érvényes p, q és h értékekből számított и és v sebességek alapján rajzoltattuk ki számítógéppel. Az ábrák az elválasztópillért és a hajózsilipet követő részt mutatják. Az erőműből nagy sebességgel kilépő víz az elválasztópillért elhagyva forgót alakít ki. (Az itt fellépő keresztirányú sebességek ismerete szükséges a biztonságos hajózás érdekében.) A forgó nagyságát és a középpontjának