Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)
1. füzet - Kovács Dezső-Hrehuss György: A jeges árvízveszély elleni védekezés 1985
A jeges árvízveszély elleni védekezés, 1985 27 és VIII. hajók elkezdték a duzzasztómű nyílásainak a jégtelenítését és az érkező jégtáblák aprítását. A további jégvédekezés keretében sor került a hajózsilip folyamatos jégtelenítésére, a jégtáblák torlódásmentes leeresztésére, valamint a kisköre-tiszabábolnai szakaszon az érkező jég aprítására. A Szolnok alatti szakaszon, Tiszakürt-Nagyrév és Tiszazug térségében képződött jégtorlódás, ill. -torlasz, de ezek beavatkozás nélkül február 5-re megszűntek (KTV VÍZIG 1985). Megállapítható, hogy a műtárgy védelme, a jég zavartalan levezetése eredményes volt, a duzzasztott térben sík jégmező alakult ki, a jégtörő hajók beavatkozása megfelelő időben és módon történt. A hideg hatására a Tisza mellékfolyóin is megindult a jégzajlás és gyakorlatilag a folyók teljes szakaszán megállt a jég, azonban jelentősebb jégvedekezésre e folyókon, folyószakaszokon nem került sor. Jégrobbantást végeztek azonban a Bódván, a Boldva község határában keletkezett jégdugó és torlódott jég lazítására; a Berettyón, a szeghalmi közúti és vasúti hidaknál torlódott jég lazítására és darabolására, a Fehér-Körös Gyula-országhatár közötti szakaszán, a 25-40 cm vastag álló jég darabolására. A robbantást az EM VÍZIG és az ABK.SZ robbantó járőrei végezték. Megemlítendő még a Tápión folytatott jeges árvíz elleni védekezés, ahol a március 6-án elindult árhullám a tápiógyörgyei mederszakaszon lévő 20-40 cm vastag jégtakarót megemelte, és a jég az őrház és a közúti híd között torlódva megállt. A visszaduzzasztott vízszint az LNV-t meghaladta, így a védekezés keretében jégrobbantást kellett végezni a torlódott jég lazítására és leeresztésére. A robbantások hatására, melyet az MHSZ-KTV VÍZIG Búvár-klub végzett el, március 9-én estére biztosítani lehetett a jég zavartalan levonulását (KTV VÍZIG 1985). 4. A tapasztalatok értékelése Az 1985. január márciusi hidrometeorológiai helyzet újból felhívta a figyelmet arra, hogy kedvezőtlen időjárási és vízjárási viszonyok veszélyes jéghelyzetet teremthetnek a Dunán, valamint veszélyes jeges árvíz kialakulását idézhetik elő a Tisza Tiszalök feletti szakaszán is. Fenti időszakban a meteorológiai viszonyok kedvezően alakultak, mert az első januári tartós hideghullámot a hónap végén kb. 10 napig tartó enyhe, viszonylag kevés csapadékot hozó időjárás követte, amely a Dunán a jég felszakadását, és a jégtörő hajók segítségével a torlaszmentes jéglevonulást lehetővé tette, így a Duna jégmentessé vált. A február második dekádjában érkezett újabb hideghullám elég erőteljes zajlást okozott, azonban a jég megállására már nem került sor. A Tisza felső szakaszán a felmelegedés hatására megindult árhullám a jégmezőben összecsúszást, torlódást okozott, továbbá két szakaszon igen kemény és a mederszelvényt jelentősen csökkentő torlaszt hozott létre, amelyeknek a megszüntetése, eltávolítása az enyhe periódusban csak részben sikerült. A február végi, március eleji időjárás kedvezőnek mondható a jeges árvíz kialakulása, a jégvédekezés, jéglevezetés szempontjából, mert a csapadékmentes melegebb nappalok (+10 °C is) és az éjszakai fagyok ( — 2, -3 °C) nem indítottak el hóolvadásből eredő jelentős árhullámot, ugyanakkor elősegítették a jégrombolást, a folyó jégmentessé tételét. A tiszai jégvédekezés második időszakára mégis az jellemző, hogy a korábbi jégvédekezésektől, sokszor a jégvédekezési irányelvektől is eltérő jellegű beavatkozásokra és megoldásokra került sor mind a jégtörés, jégrobbantás, mind a Tiszalöki vízlépcső üzemeltetése során.