Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

2. füzet - Jeczkó János-Halász Béla: Talajvíz térképek készítése matematikai modellezéssel

Talajvíz térképek készítése matematikai modellezéssel 253 A fentmaradó C

0; p

0; a; ß és q értékeket véletlen bolyongással, az eltérésfüggvény minimumához tartozó paraméter-kombinációként határoztuk meg: dt л e — t

vF. . 0 (F) dF\H

m-HJ = min (13) ahol t

v - a megfigyelések időtartama; F - azok területe; H

m - a mért talajvízszint, a talajvízszint észlelő kutak alapján, H

s, - a (10) numerikus algoritmus alapján számított talajvízszint. A (13) feladat megoldásokként az alábbi optimális paramétereket kaptuk: a = 0,4 l/m;/J= 1,0 l/m; C

0 = 5- 104m/d = 182,5 mm/a;p

0 = 1,3- 10"

3m/d = 474,5 mm/a. Ezek az értékek mintegy (20-30) %-kal elmaradnak a feltételezhetőktől, de ez könnyen magyarázható azzal, hogy a Kh - T értékeket is kb. ilyen mértékben becsültük alá, ami a jelenlegi ismeretségi fokon messze nem meglepő. A (4/b) egyenlet ui. homogén közegre átírva V

2#+ — = - a = T a dt n

0 lesz, amiből látható, hogy a végeredmény szempontjából nem w, hanem w/T értéke érdekes. 6. A modell alkalmazása Az ismertetett eljárás kidolgozásának célja a felsőszabolcsi belvízöblözet és utánpótlási területe, a Nyírség talajvízviszonyainak jobb megismerése (FTV VÍZIG 1983). A terület dombvidéki jellege miatt a talajvízszintfigyelő-hálózat sűrűségé fokozottan elégtelen a talajvíztükör-térbeli folytonos nyomon követéséhez hagyományos interpoláció mellett. A térség másik jellegzetessége a mesterséges csatornahálózat olyan sűrűsége, hogy minden egyes vízfolyás külön-külön való figyelembevétele a rendelkezésre álló számítástechnikai eszközök lehetőségeit meghaladja. Ezért úgy döntöttünk, hogy a csatornahálózatot a kerületi feltétel helyett a w függőleges vízforgalomban vesszük figyelembe, amiért is azt egy additív taggal kibővítünk. Qs

v

f(H-H

v

f) (14) ahol s

v

f - a vízfolyássürűség, H

v

f - a vízfolyások vízszintje. A (13) feladat megoldásaként a Qs

v

f = 10~

4 1/d átlagos értéket kaptunk. A talajvíztérképek szerkesztésének lényege a kidolgozott módszerrel nem más, mint a talajvízszintértékkel ellátott pontok számának sűrítése és a sűrűbb ponthálózatra a nem-lineáris (súlyozott átlagolásos) interpoláció alkalmazása. A sűrűbb ponthálózatra vonatkozó talajvízszint-magasságokat a kidolgozott (10) algoritmus alapján számítógéppel számítottuk. A nagyszámú pont közötti interpolációt kézzel elvégezni nem lehet, erre a célra is a számítógépet vettük igénybe. A számításoknál Ax=\ km térdifferenciát használtunk. A modellezett területen található talajvízkutak száma 40 db, a számított talajvízszint magassággal ellátott pontoké 3600 db. Mint látható az adatsűrüség növekedése majdnem százszoros.