Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)
2. füzet - Jeczkó János-Halász Béla: Talajvíz térképek készítése matematikai modellezéssel
250 Jeczkó J. és Halász В. 2. A talajvíz vízháztartásának összetevői A talajvíz vízháztartását a beszivárgás, párolgás, a rétegvizekkel és a felszíni vízfolyásokkal való kommunikáció határozzák meg. Az első három tényező a függőleges vízforgalom komponense, a legutóbbi a kerületi feltételek közvetítésével vehető figyelembe. Mint ismeretes, a párolgás a talajvíztükör terep alatti mélységétől függ (Dukhovny 1978, Sevcsenkó 1980): С = С 0Г а<г,_Н ); p = p 0rß (z ,H ), (5a; 5b) ahol С a beszivárgás; C 0 a beszivárgásra fordítódó csapadékhányad (hatékony csapadék); p - párolgás a talajvízből; p 0 - a potenciális párolgás; z, - a terep tengerszint feletti magassága, a, ß együtthatók. A rétegvizekkel való kommunikáció a b(H-Hr) (6) tag segítségével vehető figyelembe, ahol Hr - a rétegvíz nyomásszintje, A-a fekü átszivárgási tényezője. Behelyettesítve az (5)-ös és (6)-os kifejezéseket a (4)-es egyenletbe, megkapjuk a kibővített Boussinesq-egyenlet végleges alakját: a íj V{TVH) + Ae* H-Beß"-b(H-Hv) = n 0— (7) ot Ez képezi a talajvíz modellezésének alapját. Itt A = С 0Г<* 2'; В = p^rß 2' 3. A kezdeti és kerületi feltételek Bármely folyamat modellezése mind térben, mind pedig időben csak korlátozott lehet, míg a természetben zajló folyamatok térben és időben, ha nem is korlátlanok, de kiterjedésük teljes átfogására általában nincs mód. Ahhoz, hogy a tér- és időbeli folytonosság ennek ellenére biztosítható legyen, meg kell adni a kezdeti és kerületi feltételeket. Az észlelő hálózat elégtelensége miatt a kezdeti feltétel - a talajvízszint valamely időpontbani eloszlásának - megadása a kitűzött feladattal megegyező okok miatt elháríthatatlan akadályokba ütközik. Ez a probléma azonban némi többletszámítás révén áthidalható. A talajvízszint-süllyesztés és a talajvizet érő duzzasztó hatások (tározók, vízlépcsők stb.) területileg erősen korlátozott volta és a hatás terjedésének korlátos sebessége ugyanis arra utalnak, hogy a talajvízszint adott időpontbeli helyzetét egy megelőző véges időtartam történései alakítják ki. így elegendő, ha a számítást ennyi idővel élőbbről kezdjük az akkori vízszinteloszlás közelítő megadásával, pl. az észlelő hálózat adatainak és a hagyományos interpolációnak a felhasználásával. A terület lehatárolásánál a trajektória (áramvonal) menti lehatárolás a legcélszerűbb, mivel mint ismeretes, trajektórián keresztül átáramlás nincs, azaz a trajektória két oldalán lévő térségek egymásra nem tudnak hatni. A trajektória menti kerületi feltétel ún. második típusú:
