Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

2. füzet - Balásházy László-Liebe Pál-Lorberer Árpád-Neppel Ferenc: A vízrajzi tevékenység fejlődése a felszín alatti vizet területén

A vízrajzi tevékenység fejlődése a felszín alatti vizek területén 233 mBf. SS 14 111 112 III m m ma 4. ábra. Talajvízszint és rétegvizszint változások a Bükkalján Fig. 4. Changes in the groundwater and deep-groundwater tables in the Biikk-region I céljából 1978-tól a megfigyeléseket kiterjesztették a 2000 m

3/d-nél nagyobb kapacitású vízművek termelési és vízszintadataira az ún. üzemi mérésekre, és megfigyelésekre vonatkozó adatszolgáltatás bevezetésével ( VGI 1978). Az adatszolgáltatást időközben helyenként a kisebb vízművekre is kiterjesztették. A 80-as évek elején közel 2000 db kút adatai érkeztek be a VITUKI-ba a VÍZIG-eken és a VGI-n keresztül. Az adatok egy része alkalmas a depressziós középpontokban uralkodó nyomásállapotok közelítő vizsgálatára. Ott, ahol semmilyen hálózati, üzemi vagy időszakos mérés nem áll rendelkezésre, továbbra is a kutak építéskori adatai jelentik az egyetlen információt. Az Alföld rétegvizeinek különböző helyekről származó adatokra támaszkodó információs rendszere világviszonylatban is élenjáró helyet biztosít a rétegvizekre vonatkozó vízrajzi tevékenységnek és kedvező lehetőséget teremt a rétegvízkészletek meghatározási, modellezési módszertanának fejlesztéséhez. A kutak vízföldtani naplóinak készítése, a kútkataszter vezetése 1976 óta a VITUKI-nál történik. A 80-as évek elejére az új kutak létesítése 500 db/év-re csökkent. A mélyfúrású kutak zöme rétegvízkút. A kútdokumentációk készítése és a kataszter vezetése a korábban (60-as évek elején) a VIKUV-nál kialakított rend szerint történt a VITUKI-ban is. A kataszter adatai alapján 10 kötetben kiadásra került a „Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere" c. kiadványsorozat (Urbancsek 1963-81). A rétegvizekre vonatkozó vízrajzi tevékenység fejlődésének jelentős állomása következett be 1984-ben, amikor végrehajtották a hálózat VÍZIG-ek felé történő decentralizálását. Az 1985. évi összeállítás szerint a VÍZIG-ek 213 megfigyelőkutat üzemeltettek. A kutak VÍZIG-enkénti eloszlását az I. táblázat szemlélteti. A rétegvizekkel kapcsolatos vízrajzi tevékenység igen lényeges eredménye, hogy a VITUKI Mélységi vizek osztálya a 60-as évek közepétől rendszeresen gyűjtötte a hévízkutak adatait, és azokat időközönként 3 nyomtatott kiadványban közre is adta ( VITUKI 1977-80). A kiadványokban a jelentősebb kutatási eredmények bemutatása is helyet kapott. Gyűjtötték és értékelték a hévízkutak időszakos műszeres felülvizsgálatainak és üzemi méréseinek adatait. Megszerveződött a KFH-tól átvett meddő CH fúrások nyilvántartása is. A felszín alatti vizek áramlási és utánpótlódási folyamatainak mérésekkel való nyomonkövetési lehetőségeként 1969-ben megkezdték a természetes vizekben található környezeti izotópok vizsgálatát. A VITUKI-ban 1970-től végeztek trícium méréseket a