Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

2. füzet - Kardos Imre-Pálfai Imre: Javaslat a Tisza-maroszugi vízgazdálkodási mintakörzet létrehozására

Javaslat a tisza-maroszugi vízgazdálkodási mintakörzet létrehozására 221 2.3. A talajban és a talaj mélyebb rétegeiben lejátszódó események ( hatások ) észlelése A talajban lejátszódó vízháztartási folyamatok legfőképp a talaj nedvességtartalmának mérésével tárhatók föl. A mintakörzetben többé-kevésbé rendszeres talajnedvességészlelést az ATV VÍZIG csak Székkutas térségében folytat, hagyományos módszerrel. Az OMSZ talajnedvesség-mérő hálózatának legközelebbi állomása Szegeden van. A talaj nedvességtartalmának rendszeres vizsgálatát a mintakörzet kísérleti egységeiben tartjuk szükségesnek (egységenként két-két pontban), lehetőleg a talajvízszín mélységéig, s dekádonkénti gyakorisággal. A hagyományos mérési módszernél praktikusabbak a mintavétel nélküli eljárások, pl. az izotópos talajnedvesség-mérés. Olyan újaDb, még kiforratlan módszerekkel is lehetne próbálkozni, mint az űrfelvételek segítségével történő talajnedvesség-észlelés, mely a teljes mintakörzet nedvességviszonyainak feltárásához nyújthat segítséget. A vízháztartási viszonyok mellett a talajok hőháztartását is figyelemmel kell kísérni, vagyis különböző mélységekben kell a talaj hőmérsékletét mérni. Jelenleg ilyen mérések a mintakörzetben nem folynak. A hőmérsékleti adatokból - többek között - meg lehetne állapítani a talajfagy mélységét és annak időbeli változását, mely a belvíz keletkezése és lefolyása szempontjából fontos körülmény. A talajhőmérsékletet elegendő két-három kísérleti egységben, vagy azok közelében mérni, míg a többi kísérleti egységben a talajfagy mélységének egyszerűbb módszerrel történő dekádonkénti meghatározása is célravezető. A talaj sóháztartási viszonyainak a vizsgálata a tisza-maroszugi térségben különös jelentőségű, mert nagy kiterjedésben fordulnak elő szikesedésre hajlamos és mélyben sós talajok, amelyek a helytelen öntözés következtében károsodhatnak. Különösen problematikus ezeknek a talajoknak a talajcsőhálózaton keresztüli vízpótlása. Ezért a sóháztartási vizsgálatokat elsősorban az ilyen területekre kell koncentrálni, s minden kísérleti egységben két helyen és 1,50 m mélységig mérni kell a talaj sóháztartási jellemzőit (összsó, kicserélhető kationok stb.). A sófelhalmozódás, illetve a kimosódás folyamatának nyomon követése félévenkénti (tavaszi és őszi) vizsgálatokat tesz szükségessé. A talaj sóháztartási vizsgálata mellett tápanyagvizsgálatokat is kell végezni, ugyanis a vízháztartási viszonyok és azoknak a meliorációval való megváltoztatása kihatnak a tápanyagforgalomra is (pl. a talajcsövezés következtében jelentős tápanyagkimosódás következhet be). Kézenfekvő, hogy a talajok só- és tápanyagtartalmának vizsgálatát a Csongrád megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás (Hódmezővásárhely) végezze el. A kísérleti egységekben folyamatosan mérni kell a talajból a drénhálózaton keresztül elvezetett víz mennyiségét és - havonta - a minőségét, és ugyancsak mérni kell a talajba juttatott víz mennyiségét és minőségét, függetlenül attól, hogy az milyen módon kerül a talajba (a talajcsőhálózaton keresztül, vagy öntözőberendezések útján). A termőtalaj nedvességviszonyait lényegesen befolyásolja a talajvíz mélysége, a sóháztartást pedig a talajvíz minősége. Ezek mérése tehát szorosan kapcsolódik a talajvizsgálatokhoz, ami azt kívánja, hogy a talaj- és a talajvíz-vizsgálatok lehetőleg azonos helyeken (pontokban) folyjanak. A talajvízviszonyok azonban nem annyira változékonyak, mint a talaj, ezért nem szükséges minden talajmintavételi helyen a talajvizet is mérni, az ATV VÍZIG meglévő talajvizkút-hálózatát azonban sűríteni kell. A mintakörzetben az ATV VÍZIG 24 kútban méri a talajvíz szintjét. A kutak számát kb. kétszeresére kell növelni. Az új kutakat elsősorban a kísérleti egységekbe, az árvízvédelmi töltésekre merőleges szelvényekbe és néhányat a településekbe kell telepíteni. Az észlelőhálózatnak