Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

1. füzet - Kovács Dezső-Hrehuss György: A jeges árvízveszély elleni védekezés 1985

A jeges árvízveszély elleni védekezés, 1985 21 13. ábra. A paksi erőmű melegvizének olvasztó hatása (Fotó: Sziklai) Рис. 13. Влияние подогретой воды атомной электростанции г. Пакш Fig. 13. Melting effect of the hot water discharged by the Nuclear Power Plant of Paks Bild 13. Schmelzeffekt des IVarmwassers Чг^des Kernkraftwerkes Paks robbantását. Először lékeket robbantottak perforátorokkal (1, 3, 5, 8 kg-os paxit), majd a robbantott lékekbe MJPT-10B, -ЗОВ, -50B típusú bombák behelyezése paxit, ANDO töltetekkel, és végül a robbantás (mindkét esetben az indítás elektromos gyutaccsal történt). Ez a robbantási technológia, amelyet a sodorvonalban, fürészfogszerűen, átlagosan 15 m távolságra kb. 8 m mélységben elhelyezett töltetekkel alkalmaztak, az összefüggő sík jégben igen hatékonynak bizonyult, hatására a jégmező feldarabolódott, s 2001000 m-es hosszban megindult. A jégrobbantást is február 10-én hagyták abba, a részleg azonban továbbra is készenlétben maradt. A jégrobbantási munkában tevékenyen vettek részt az ÉM VÍZIG, az ÁBKSZ, az FTV VÍZIG és a HM jégrobbantó járőrei (17. ábra). Az újabb hideghullám (6. ábra) hatására (-20, —25 °C éjszakai lehűlésekkel) a már lényegében jégtelenített szakaszokon ismét 20-30 cm vastag jégtakaró képződött ( 14. ábra) és a Tisza vízgyűjtőjén kialakult hótakaró vastagsága túllépte a sokévi átlagot. A megmaradt torlaszok és az újbóli erőteljes jegesedés következtében ismét fennállt a hirtelen olvadásból származó jeges árvíz veszélye. Ezért az ÉM VÍZIG és az FTV VÍZIG közös intézkedési tervben, különböző változatokban számításokat végzett a jég által befolyásolt árhullámok levonulására, a várható visszaduzzasztásokra. A torlaszok hatásának változatlanságát feltételezve megállapították, hogy az LNV értékének eléréséhez