Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

2. füzet - Joó Ottó: Vízgazdálkodás és vízrajz a Nyugat-Dunántúlon

204 Joó Ottó Csapadékból: Rába-Szentgotthárd, Pinka-Felsőcsatár, Répce-Répcevis, Zala-Zalabér. Vízállásból: Rába-Körmend, -Sárvár, Zala-Zalaapáti, Mura-Letenye. Fejlesztési elképzeléseink közé tartozik 31 vízállás- és csapadéktávjelzö állomás működtetése területünkön. A telepítés költségei 10 millió Ft-ra, a létesítés ideje 5 évre tehető. A távjelzők az igazgatósági műszaki fejlesztés keretében kialakult találmány hasznosításaként a vízügyi URH-rendszert használják az információk továbbítására. Jelenleg 4 vízállás- és egy csapadéktávjelző működik. Kielégítjük a Kis-Balaton védőrendszer üzemirányítási igényeit is. E térségben a kiépítés 1986-ban esedékes. A hálózat telepítésénél a kisvízi készletek figyelemmel kísérésére is gondoltunk. Tervezzük, hogy a távjelzők adatait fogadó központi egységét a VÍZIG TP A 1148 típusú számítógépével is összekapcsoljuk, az adatok igények szerinti feldolgozása érdekében. 4.2. Hidrológiai tanulmányok Területünk vízgazdálkodása gyakran támaszt igényeket különféle kisebb-nagyobb hidrológiai tanulmányokra. Ennek érzékeltetésére közreadjuk az általunk 1985-ben készített tanulmányok címeit, amelyek e tartalmat is érzékeltetik. - A keszthelyi Szent Imre és Büdös-árok esőből keletkező árhullámai; - Hóolvadásos árhullám lefolyási tényezői Zalabér fölött; - Esőből keletkező nyári árhullám lefolyási tényezői Zalaapáti fölött; - Csapadékvízállás-adatok 1962-65 közötti Zala-árhullámokból, számítógépes előrejelzés kidolgozása érdekében; - Az 1982. októberi nagy Rába-árvíz vizsgálata: talaj vízkapacitás, csapadék, lefolyás, kül- és belföldi vízépítési beavatkozások hatása, Gyöngyös-Perint vízszállító képessége, előrejelzési tapasztalatok, Rába hidraulikus modell ellenőrzése; - Meteorológiai és radaradatok beszerzése és használata előrejelzéseinkhez, együttműködés a szentgotthárd-farkasfai csapadékradar-állomással; - A Rába-völgy és a Vas megyei nagyobb vízfolyások elöntései és azok gyakorisága; - Közreműködés a VITUKI-val a Rába vízrajzi atlasza készítésében. 4.3. A Balaton A Balaton eutrofizálódásával kapcsolatban 1975-ben az OVH utasítására, egy év alatt kellett megállapítanunk, hogy a Zala folyó mennyi és milyen fő vízminőségrontó anyagokat szállít a Balatonba, honnan származnak ezek és mit kell, mit lehet ellenük tenni. Meg kellett vizsgálni, hogy „helyre lehet-e állítani" a Kis-Balatont. A vizsgálatokhoz felhasználtuk az 1974-75-ben, árvízvédelmi gyakorlat során a Zala-torokhoz telepített mérőszelvényt. A szelvényben napi gyakorisággal 1975. VII. 1-én célvizsgálat indult egyidejű vízhozam-, lebegő- és tápanyagméréssel. Ezek számos más méréssel kiegészítve ma is folynak. További szelvényekben (zalaapáti, zalabéri, zalaegerszegi) is megkezdtük a méréseket. Rendszeresen vizsgáljuk a koncentrált szennyvíz-bevezetéseket. A fenékpusztaihoz hasonló méréseket végzünk a mezőgazdasági eredetű szennyezések megállapítására 1982 óta az Esztergályi-patakon. Laboratóriumunk itt - és területünk 7 más helyén - a csapadék eredetű tápanyag- és más szennyezéseket is vizsgálja. 1982-83-ban háromszor egy hétig 2 órás gyakoriságú mintázással - folyamatos vízhozammérésekkel mértük a zalaegerszegi szennyezéshullám levonulását, öntisztulását.