Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

2. füzet - Joó Ottó: Vízgazdálkodás és vízrajz a Nyugat-Dunántúlon

Vízgazdálkodás és vízrajz a Nyugat-Dunántúlon 201 III. táblázat A lakosság %-os ellátottsága vízi közművekkel Megnevezés 1945 1960 1970 1980 1985 Megnevezés össz. NyD Össz. NyD össz. NyD össz. NyD össz. NyD Vízellátás 22 3 33 15 55 40 75 65 83 76 Csatornázás 18 2 23 10 28 22 43 30 45 35 Eltérés („olló"): 4 1 10 5 27 18 32 35 38 40 is. A mérés, tájékoztatás, értékelés, dokumentálás feszített csúcsmunkát, a működőképesség biztosítása állandó törődést igényel. A vízrendezési munkaterület is számos vízrajzi mérés, észlelés adatát igényli. Ismerni kell a vízhasználók és -szennyezések jellemzőit is a károk elhárításához. Hasonló a helyzet a mezőgazdasági vízgazdálkodás, víztározás vonalán is. Állatállományunk fele területünk 740 nagyüzemi állattartó telepén van. Itt 10 ezer ember dolgozik, segédüzemek is vannak. Öntözéseink kisebbek, alkalmiak. A nyílt árkos talajvízszint szabályozására berendezett területek hasznosítása rossz. Halastavaink (7,3 km

2) öregek. 23 db kisebb üzemi tározónkban 6 millió m

3 víz van. A tározók javarészt üdülési célúak. Tározási lehetőségeink - közreműködésünkkel - feltártak ( VITUKI 1976). A nagyobb tározók létesítése folyik (Kis-Balaton), vagy hátravan (lukácsházi, Répce, Rába). Energiatermelésben országosan is, területünkön is kicsi a vízerő-hasznosítás súlya. Rábai erőműveink 2,0 MW, a mellékvizeken működő törpék (15 db) 0,5 MW teljesítményűek. Tanulmányoztuk a Rába Sárvár fölötti tározási lehetőségeit (170 millió m

3) összefüggésben az árvizek visszatartásával és Zalabér irányú balatoni vízátvezetéssel (NyDT VÍZIG 1973, ÉDT VÍZIG 1980). A közbeiktatható csúcserőmű 10-30 MW teljesítményű lehetne. A NyDT VÍZIG működési területén 534 településen kereken 600 ezer ember él. Fele városlakó. A települések vízgazdálkodási feladatainak súlya a teljesnek kétharmada. A fő jellemzőket a III. táblázat mutatja. A táblázatban az évekhez tartozó első oszlopban az országos, a másodikban a NyDT VÍZIG területéhez tartozó adatok találhatók. Az 534 település közül 228-nál van vízmű és csak 22-nél csatornázás. A szennyvíztisztítás azonban csak 5 db településen kielégítő. A Balaton mentén foszfortalanítanak is. Az ipar ivóvíz-felhasználása a lakosságénak hatodrésze. Egyharmadát a vízművektől veszik. A mezőgazdaság saját vízművei a lakosságénak 1/20-át fogyasztják. Hazánkban több mint 600 hévízkút vizét hasznosítják, javarészt fürdésre. Területünkön 30 db hévízkútból 28 db táplál fürdőt. Híresek Hévíz, Bük, Zalakaros, Sárvár. A Hévízi-tó vízhozama a bauxitbányászat miatt a felére csökkent. Védelme kiemelkedően fontos. Védeni kell az eutrofizálódó Balatont, meglévő és leendő vízbázisainkat a szennyeződésektől. Mindezek igen sók, esetenként különleges vízrajzi - vízminőségi vízgazdálkodási feladatokat adnak. Ha ezt az igen vázlatos vízgazdálkodási helyzetképet összesítjük, a következő kép körvonalazható (VGI 1983). Országunk 2,5 milliárd m

3 felszín alatti vizet használ. Kétharmada a lakosságé. Területünkön évente 60 millió m

3 80%-a a lakosságé, amit több mint 1200 kútból termelnek ki. Felszíni vízfelhasználásunk országosan az évi 10 milliárd m

3-t közelíti. Nagyobbik felét az ipar, negyedét a mezőgazdaság használja. Területünkön ennek 2,5 ezreléke fogy. Ismeretes, hogy vizeink adatgyűjtő törzshálózatát, a mért jellemzőket a vízrajzi