Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

2. füzet - Joó Ottó: Vízgazdálkodás és vízrajz a Nyugat-Dunántúlon

Vízügyi Közlemények, LXVI1I. évfolyam 1986. évi 2. füzet VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZRAJZ A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

1 DR. JOÓ OTTÓ

2 A magyar vízrajzi szolgálat centenáriuma alkalmából - „a vízrajzi tevékenység a természeti-társadalmi-gazdasági folyamatokban részt vevő felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi jellemzőinek - állapotuk és változásaik - egységes rendszerbe foglalt megismerése és előrejelzése" (OVH 1985) - értelmezésében kíséreljük meg a nyugat-dunántúli országrész vízgazdálkodásának és vízrajzának bemutatását a múlt századtól napjainkig. A második világháborút megelőző időkből területünkről információink hézagosak. Jogelődünknek - a XI. sz. szombathelyi kultúrmérnöki hivatalnak - a székházát ugyanis 1945. III. 4-én amerikai repülők lebombázták (Kiss 1977). Odavesztek hát az iratok, dokumentumok. Történelmi mérföldkő: a két világháború, a vízügy életében pedig a társulatok 1948. évi államosítása, az egységes vízügy 1953. évi létrehozása. 1. Az első világháború előtti időszak A Szombathelyi Kultúrmérnöki Hivatal 1895-ben alakult (Faragó 1902). A történelmi Magyarország Sopron, Vas, Zala vármegyéinek vízimunkáit irányította, véleményezte, felügyelte. 1910-ben ezen a 14 607 km

2 területen közel 1,2 millió ember élt. A hivatal az engedélyezésben is jelentősen közreműködött. A vízi létesítmények közül a malmok terjedtek el leghamarabb (Fülöp 1950-60), már árpádházi okmányokban is szerepelnek. Zala megyében 1696-ban 10 db, 1792-ben 106 db, 1894-ben 588 db vízimalom, a Murán 7 hajómalom, élénk hajózás, kompforgalom volt. 1912-ben Nagykanizsán a Mura szabályozására megalakult az utolsó folyammérnökség. A mocsarak lecsapolására, vizek szabályozására, öntözésre alakult társulatokat (Kiss 1977) az 1. táblázat mutatja be. A Zalavíz Társulat alapító okmányát Deák Ferenc, Csányi László, Széchenyi István írták alá (Hertelendi 1897). E társulatok tevékenységét a II. táblázatba tömörítettük (Kvassay 1902, Lászlóffy 1940, Kiss 1977, Oroszlány 1984). Napjaink tájékoztató adatait is feltüntettük (NyDT VÍZIG 1959). Az első világháború előtti időszak vízgazdálkodásáról vázlatosan megállapíthatjuk, hogy annak zömét folyószabályozási és vízrendezési munkák adták. Miután a Rába 1900-as nagy árvize 300 km

2-t öntött el, szabályozása sürgetővé vált. Ikervárott 1896ban, Szentgotthárdon 1905-ben vízierőmű épült. A Zalát Kustány alatt szabályozták. A 1 A kézirat érkezett: 1986. II. 10. 2 Dr. Joó Ottó oki. mérnök, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (NyDT VÍZIG, Szombathely) osztályvezetője.