Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

1. füzet - Kovács Dezső-Hrehuss György: A jeges árvízveszély elleni védekezés 1985

A jeges árvízveszély elleni védekezés, 1985 19 következő jégmegállásra hajlamos szakaszokon kellett megfeszített munkát végezniük (ADV VÍZIG 1985). A közös érdekű magyar Duna-szakaszon: - a hartai kanyarban (1547-1545 fkm); - a Sió-torok környékén (1500-1497 fkm); - a koppányi kanyarban (1484-1482 fkm); - a sárosparti kanyarban (1475-1470 fkm); - a szeremlei kanyarban (1470-1468 fkm); - a sirinai kanyarban (1439-1437 fkm). A közös érdekű jugoszláv Duna-szakaszon: - a tovarniki kanyarban (1432-1427 fkm); - az apatini kanyarban (1400-1398 fkm); - a staklári kanyarban (1376-1373 fkm); - a dáljai kanyarban (1356-1354 fkm); - a borovói kanyarban (1343-1339 fkm). A fenti szakaszok közül kiemelten kedvezőtlennek a sirinai és az apatini szakaszok mutatkoztak, ahol a szabályozási munkák még nem fejeződtek be. A jégmegállást megelőző zajlás időszakában a paksi erőmű meleg vizének szemmel látható hatása nem volt. Itt a Duna január 11-én állt be és a meleg víz olvasztó hatása ettől kezdve érvényesült, folyamatos vízfelületet képezve a 10-40 cm vastagságú jégmezőben (ABKSZ 1985). A meleg víz olvasztó hatását jól szemlélteti az 1985. január 17-én, majd 28-án készült légifénykép-sorozat ( 13. ábra). A meleg víz a Duna jegét alig 5 nap alatt 1526,45 fkm-től (13/a. ábra) az 1517,5 fkm-ig olvasztotta fel (131b. ábra), január 28-ig pedig a hatás már az 1484,3 flcm-ig ért ( 13

/с. ábra). A hőszennyezés hatását megfigyelhettük még Dunaújváros alatt, a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág tassi torkolata alatt, Százhalombattánál, valamint a hárosi szűkületben, a ferencvárosi szennyvíz-bevezetésnél. A jégvédekezés időszakában a légi megfigyelés több mint 70 felszállással segítette a védelemvezetés munkáját. A Tisza Tiszalök feletti szakaszán kialakult jéghelyzet (14. ábra) 1985. január 26-február 11. és február 26-március 18. közötti időszakban rendkívüli jégvédekezést jégtörést és jégrobbantást - kellett végrehajtani (FTV VÍZIG 1985, ÉM VÍZIG 1985). Az árhullám okozta jégzajlásra tekintettel (6. ábra), január 26-án 12

h-kor elrendelték a Tiszalökön állomásozó Jégvirág IX., X., I., II. készenlétben levő jégtörő hajók elindulását, a jégtörés megkezdését. Egyidejűleg a FTV VÍZIG Tokajban telelő Jégvirág III. és IV. jégtörő hajói is elkezdték tevékenységüket. A jégtörés közvetlen a vízlépcső feletti szakaszon kezdődött, az átlag 30-40 cm vastag jégmező feltörésével, lehetővé téve így a zajló jég akadálytalan leeresztését a vízlépcsőn keresztül, majd egészen Tokajig sikerült jégmentessé tenni a folyószakaszt. A Tokaj feletti szakaszon kialakult sík jégmező törését, bontását január 27-től végezték. A Felső-Tiszára torlódott jégtorlaszok helyzetének változását a jégtörő hajók tevékenységét a 15. ábrán szemléltetjük. А IX. és X. jégtörő hajók kb. 70-80 m méter széles folyósot nyitva haladtak előre, az I. és II. hajók pedig a feltört jégtáblák további aprózását és leúsztatását segítették elő. Munkájuk eredményeként a megnyitott folyosón kívül a jégmező a meder teljes szélességében megmozdult és leúszott. A Tokaj-Tiszalök közötti szakaszon a III. és IV. hajók