Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

2. füzet - Szekeres János: Többváltozós vízhozammérési módszer és alkalmazási lehetőségei

Vízügyi Közlemények, LXVIII. évfolyam 1986. évi 2. füzet többváltozós vízhozamszámítási módszer

1 DR. SZEKERES JÁNOS

2 • Kisesésű folyószakaszokon az egyszerű, kétváltozós vízhozamgörbe (Q-H görbe) nem biztosítja kellő pontossággal a vízhozamok meghatározását, mivel ilyen esetekben a vízálláson túlmenően a felszínesés változásától is jelentős mértékben függ a vízhozam nagysága. A felszínesés figyelembevételére a gyakorlatban rendszerint a képletet használják, ahol Q - tényleges pillanatnyi vízhozam; Q

p- a szelvényben kialakuló H vízálláshoz a permanens állapotra érvényes vízhozamgörbe szerint tartozó vízhozam; I

p - a H vízálláshoz tartozó permanens felszínesés; / -a főállomás és segédállomás egyidejű vízállásaiból meghatározható tényleges pillanatnyi felszínesés. Kielégítő eredménnyel használható a módszer hozzáfolyás nélküli folyószakaszokon alkalmasan kiválasztott fő- és mellékállomások vízállásadatainak figyelembevételével. Mindössze a permanens vízhozamgörbe, illetve felszínesés görbe megszerkesztését kell előzetesen elvégezni. A permanens felszínesés görbe előálllításához elsősorban a fő- és mellékállomáson az árhullámok összetartozó tetőző és völgyelő pontjainál észlelt vízállások lennének felhasználhatók, mivel ilyenkor alakul ki a folyón közel permanens állapot. Ezeknek a pontoknak azonban egyrészt a száma kevés, másrészt a megbízhatósága, pontossága (1) £ áradó ágán f y ' ' / apadó agan Fetszinesis az árhullám \vK.ieoio7\ ip-fM 1. áhru. Permanens mozgáshoz tartozó felszínesés görhe szerkesztése Fig. I. The construction of water surface sloping curves in case of steady flow F elszinesís, t 1 A kézirat érkezett: 1986. II. 17. 2 Dr. Szekeres János oki. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI, Budapest) Hidrológiai (Vízrajzi) Intézetének tudományos főmunkatársa, osztályvezető.