Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

2. füzet - Dóka Klára: A "vízrajzi leírások" forrásértéke

A „vízrajzi leírások" forrásértéke 167 1. ábra. Duna-szakasz részlete a szentendrei Nádas-tóval (1792) Fig. 1. A Danube-stretch with the Nádas-lake at Szentendre ség arra, hogy a szöveges részben számszerű adatok tömegesen szerepeljenek. Huszár Mátyás elkészítette a Körösök és a Közép-Tisza menti községek ártéri kimutatásait, amelyekben részletezte, milyen károkat tett az ideiglenes vízborítás az egyes művelési ágakban, így értekezésében gazdasági kérdésekkel sem kellett foglalkoznia. Tanulmányában Huszár Mátyás végigvezeti az olvasót a Körösök és Berettyó egyes ágain, valamint érintőlegesen foglalkozik a Tiszával és Marossal is. Részletesen leírja a folyó útját a felső, közép- és alsó szakaszokon, kiszámítva a kanyarok megszűnéséből származó rövidülést, foglalkozik az esésviszonyokkal, a szállított hordalék mennyiségével és minőségével. Bemutatja a környező vidék fekvését, a rajta megtelepedett vegetációt. Elemzi az árvizek lefolyását, a tetőzés időtartamát, a nagy- és kisvízkor tapasztalt vízállásokat. Foglalkozik az egyes vízfolyások befogadóival, a visszaduzzasztás szerepével, a meder állapotával. Sorra veszi a folyókból kiszakadó ereket, fokokat, mellékágakat, beszél a malmokról, a hidakról, megépült védművekről, felméri a hajózási lehetőségeket, bemutatja a korábbi vízimunkálatok eredményeit, illetőleg eredménytelenségét. Részletesen elemzi az okokat, hogy a mocsarakban helyenként ásott lecsapoló csatornák, kimélyített fokok miért nem érték el céljukat, és miért mocsarasodtak el a korábbi „hajós utak" is. Rendkívül szemléletes a mocsárvilág bemutatása. Saját mérései és a helyi lakosság tapasztalatai alapján számba veszi az elmocsarasodás okait, következtet a lápi növényzet változásaira, a tavak, mocsarak árvizek tározásában játszott szerepére. A leírásban összesen 116 vízfolyás, tó és mocsár neve fordul elő. A szerző azonban nem