Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

2. füzet - Bartha Péter-Body Károly: Az Országos Vízjelző Szolgálat működése napjainkban

Az Országos Vízjelző Szolgálat működése napjainkban 159 us-május) és a maximális vízállás előrejelzésére a Duna Pozsony, Budapest, valamint a Tisza Polgár (Tiszapalkonya) és Szeged szelvényeire. Az előrejelzés empirikus regressziós típusú összefüggéseken alapul. - Árvízi vízállás és vízhozam-előrejelzések. Az árvízi események adathalmazából az előrejelzéskor rendelkezésre álló prediktorok alapján a lineáris vagy nem-lineáris előre­jelzési kapcsolatok meghatározása az előrejelzéskor történik. Előrejelezhető a várható tetőzés nagysága és időpontja, valamint az előrejelzés várható hibahatára (szórása). A Dunára és Tiszára létrehozott számítógépes adathalmaz 100-110 árhullám adatát tartal­mazza. Jelenleg folyik az árhullámadatok összegyűjtése a Körösök vízrendszerére, majd a többi mellékfolyóra. Jégviszonyok előrejelzése. A kidolgozott előrejelzési módszer a hőháztartási egyen­leg meghatározásán alapul s lehetővé teszi a Duna és a Tisza magyarországi szakaszára a jég megjelenésének, a zajlás kezdetének, a jég beállásának, vastagságának, valamint a jég megindulásának s eltűnésének előrejelzését. Folyamatos (napi) vízállás- és vízhozam-előrejelzések. A korábbi grafikus módszer felváltására kidolgozott előrejelzési rendszer módszertanilag a legösszetettebb. Az előre­jelzési rendszer négy alapvető modulból áll - a mennyiségi csapadék-előrejelző rendszer (QPF-Quantative Precipitation Forecast), a GAPI csapadék-lefolyás modell, a diszkrét lineáris kaszkádmodell (DLCM), valamint sztochasztikus korrekciós algoritmus (auto­regressziós hibamodell vagy folyamatos korrekció). A Dunára kidolgozott rendszer (2. ábra) kiterjed a határon túli folyószakaszokra is, az időelőny növelése érdekében. Ugyanakkor a modell számítógépes realizációja lehetővé teszi a bécsi és a pozsonyi előrejelzési szolgálatok előrejelzéseinek figyelembevételét is. Az előrejelzési rendszer első változatát 1983-ban vezették be, az ábrán látható rendszer 1984. január óta üzemel. A Tiszára kidolgozott előrejelzési rendszer még összetettebb (3. ábra) s gyakorlatilag kiterjed a Tisza összes mellékfolyójára (Zagyvát kivéve, hiszen ott üzemel egy előrejelzési rendszer). Az előrejelzési szelvények száma mintegy kétszerese a Duna előrejelzési rend­szerében szereplők számának. A bonyolult rendszer kísérleti üzemeltetését az OVSz már megkezdte s várhatóan ez év során megkezdődhet a napi előrejelzések közreadása is A fent emlíiett előrejelzések az úgynevezett közhasznú előrejelzések kategóriájába tartoznak, amelyeket az Országos Vízjelző Szolgálat az OVH megrendelésére végez és ad közre. Ezen túlmenően azonban készülnek ipari vállalatok, mezőgazdasági szövetke­zetek, energiatermelő, közszolgáltató létesítmények részére ún. speciális előrejelzések. Ezek az előrejelzések (vagy riasztások) a megrendelő által kívánt formában, gyakoriság­gal kerülnek kiadásra. 4. Fejlesztési tervek Az Országos Vizjelző Szolgálat tevékenységének fejlesztése, az állandóan növekvő felhasználói igények miatt folyamatos feladat. Az elmúlt években végrehajtott módszer­tani kutatás-fejlesztés (a „Vízrajzi előrejelzés fejlesztése" OVH célprogram) a meteoroló­giai radarhálózat kiépülése, a regionális (VÍZIG) előrejelzések fejlődése kijelöl néhány területet, ahol az elkövetkező évek során fokozott ütemben kell előrelépni. - A gépi adatfeldolgozás jelenlegi off-line rendszere már nem képes biztosítani sem az adatszolgáltatás, sem az előrejelzés igényeinek kielégítését. Ezért meg kell valósítani az Országos Vízjelző Szolgálatnál az on-line számítógépes adatfogadást, adatfeldolgo­zást, előrejelzést és adatközlést.

Next

/
Thumbnails
Contents