Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

\ 130 Preczner Zsófia növényzet szervesanyag-termelésének fontosságára utal. A gyékényesben mért eredmények szerint a sűrű kiemelkedő növényzet, az erőteljes szervesanyag-termelés, az árnyékolás és a csitult vízmozgás fokozza a reduktív miliő létrejöttének lehetőségét. Oláh (1970, 1971) módszerével Dévai-Lakatos (1974) vizsgálták a nitrátredukció hatását a sötétben lejátszódó üledékredukció tempójára és a redoxpotenciál-változás görbéjén a mintához adott nitrát koncentrációjának megfelelő hosszúságú „lépcsőt" észleltek. Ez adta a gondolatot a PO^ ~-redukálás hasonló természetű vizsgálatára. 50 g nedves üledéket kevertünk egyenletesen 1 liter 0,01 és 0,02 M-os, levegővel telített NaH

2P0

4 oldatban. Vakpróbaként 50 g nedves üledék szolgált 1 liter átlevegőztetett csapvízben. A mérőedény 250 ml-es, gumidugóval zárható porüveg. A dugóba sima platina mérő és telített kalomel referencia elektród van építve. A mérés folyamán mindkettő végig a szuszpenzióba merül. Az edény légmentes zárását paraffinnal, sötétségét alumínium fólia burkolással biztosítottuk. A redoxpotenciált a kísérlet elején óránként, később naponta kétszer mértük. Áz 1. ábrán jól látható, hogy a levegőztetett vízzel készült vakpróba E

H értéke egyenletesen csökken és mintegy 100 h alatt -200 mV körül állandósul. A nátrium-di2. Laboratóriumi kísérletek £"„, mV +200 + 100 0 - 100 -2001. ábra. Redoxpotenciál értékek Рис. 1. Значение редокс-потенциала Fig. 1. Values of redoxpotential Figure 1. Les valeures du potentiel rédox