Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

1. füzet - Bratán Mária: A balatoni kisvízfolyásokon kiépülő vízvédelmi rendszer

120 В rátán Mária fenékszintje hullámverés és a jég rombolása ellen burkolt felületű, egyben levegőzteti is a vizet. Az árapasztó új vonalazású partvédőműhöz csatlakozik. Az árapasztón a tavi hulladék összegyülekezésére is számíthatunk (5. ábra). Berekvizek esetében tározás útján a hordaléklerakás mellett a pelyhesedő anyagok kicsapódását is előirányozzuk tározás útján (pl. marcali tározó a Nyugati-övcsatornán). E vízfolyásokon a torkolati müvek egy felsőbb tározót is feltételeznek. 2.3. A vízfolyások tavi elkeveredésének lehetősége Tavi keveredés biztosítására a berekvizeknek azért van szüksége, mert kis hígításban a huminsavak a növényi életet serkentik (Kaurek 1982). A Nyugati-övcsatorna mólószárak között megy be a marásvonalig, ahol nagy hígulást kap. A Kőröshegyi-séd, a Cinege-patak torkolatképzése is azt célozza, hogy a mélyebb, jó áramlású tavi vízikörnyezetbe kerüljön a patak vize, és így a rosszabb vízminőség a fürdőzőket ne veszélyeztesse. 2.4. Oldott növényi tápanyagok eltávolítása Ez elsősorban a következőkben nyilvánul meg: A nádas terhelés csökkentő hatását a következők képezik: - a lebegőanyaghoz kötött tápanyagok kiülepítése; - a tápanyagok beépítése a nádas előtársulásában; - a tápanyagok eltávolítása a nádasból denitrifikálás és foszforképződés révén. A VITUKI (Szilágyi 1984) eredményei szerint a Balatonban 400-600 m

2 nádas képes denitrifikálni 1 kg/d nitrogénterhelést a Balatonon, vagyis a zárt állományú nádas becsült megengedhető nitrogénterhelése évi átlagban 16-25 • 10

4 kg/N/m

2d. Foszfor esetében a magasabbrendű növényzet tápanyag felvétele alapján becsült legkisebb terhelhetőség 10~

5 kg/P/m

2/d. Tekintetbe véve a Balaton esetében fontos koprecipitációt, a megjelölt értéknél nagyobb terhelés is megengedhető. A nádastó jó hatásfokának feltételeit Felföldy (1984) vizsgálta a Badacsonytomajihatárárkon. Ezek: - a megfelelő tartózkodási idő; - az alsó anaerobikus vízréteg kialakulása; - az aktív tisztítást végző anaerobikus iszap elúszásának meggátolása; - a jól növekvő vízinövényállomány, ami a levegő széndioxidjából rostanyagokat épít fel. A cellulózbontó mikroorganizmusok ebből biztosítják a mikroflóra számára azt a szerves szénforrást, ami nélkül a növényi tápanyagok eliminálása nem jön létre. A tápanyag-eltávolítás hasonlóan jó hatásfokkal bekövetkezik a Tavi-séd természetes nádastaván is. Ilyen nádasmező kialakítását terveztük a tapolcai öblözetben. A Lesence nádasmező a Lesence és a Nemesvitai-árok között a 71 közlekedési úttól 20 m-re É-ra alakul ki. A hordalék-visszatartás a Lesence túlmélyített szakaszán következik be. A Tapolca-patak átvezetésre kerül egy 5430 fm hosszú csatornával. A Nemesvitaiárkot a Feketegátba terelik és ezen keresztül szintén a nádastóra jut. Az összesített mértékadó árvízhozam 4,25 m

3/s. A Lesence teljes hozama is a nádasmezőre kerül.