Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

1. füzet - Bratán Mária: A balatoni kisvízfolyásokon kiépülő vízvédelmi rendszer

114 В rátán Mária II. táfiíázal A Balatonba torkolló vízfolyások 1982. évi átlagos tápanyagterhelése Vízfolyás neve PO

4—P N0

3—N Összes lebegő anyag Vízfolyás neve kg/d Lesence-patak 0,56 8,6 75 Világos-patak 0,25 52,18 79 Kétöles-patak 13,27 240,06 2 431 Tapolca-patak 17,46 110 834 Egervíz-patak 1,5 73,4 349 Burnót-patak 1,0 61 215 Csorszai-patak 0,09 10,4 107 Örvényesi-séd 0,3 30,8 275 Tavi-séd 0,26 6,57 100 Füredi-séd 0,17 14,7 114 Kéki-patak 0,35 20 36 Arácsi-séd 0,003 19,6 32 Csopaki-séd 0,34 24,4 54 Lovasi-séd 0,20 12 128 Vörösberényi-séd 0,09 11,34 22 Fűzfői-séd 0,4 16,5 172 Zala-patak 152,33 1164,93 40 589 Csókakői-patak 0,95 7,86 218 Szt. László-árok 0,26 3,8 25 Nyugati-övcsatorna 45,16 170,88 4 400 Zichy-csatorna 5,18 139,35 210 Keleti-Bozót 10,69 142,66 2 209 Tetves-patak 1,00 38,28 1 868 Nagymetszés-patak 2,18 35,42 510 Kismetszés-patak 3,46 37,15 181 Jamai-patak 2,22 11,02 914 Kőröshegyi-séd 2,85 27,85 354 Endrédi-patak 0,98 42,53 345 Cinege-patak 0,35 7,6 81 Összesen 263,853 2540,87 56 927 bebizonyították, hogy a huminanyagok állás közben polimerizálódnak, tározással pelyhes csapadék alakjában kiülepíthetők (Kaurek 1982), a folyamat a vízvédelmi rendszer kiépítése után nem a Balatonban fog lejátszódni. Jelentékeny mennyiségű foszfor ülepszik ki a Balatonban a Zalából, a Nyugatiövcsatornából, a szerves szén kiülepedés az É-i, Séd típusú patakok üledékére jellemző, de az E-i parti patakok üledékében nagy a nitrogéntartalom is.