Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

1. füzet - Sass Jenő-Domokos Miklós: A Duna-medencébe eső ország-területrészek vízmérlegei

106 Sass J. és Domokos M. 4. ábra. Vázlat a visszatérő és vissza nem térő kilépő vízhozamok értelmezésére. Románia példáján Рис. 4. Схема для толкования возвратных и невозвратных водных ресурсов на примере Румынии Fig. 4. Sketch for the notion of returning and non-returning released discharges, Rumanian example Bild 4. Prinzipskizze zur Interpretation der zurückkehrenden und nicht-zurückkehrenden Durchflüsse, am Beispiel Rumäniens tehát Románia határa mentén mechanikusan összegezzük a kilépő vízhozamokat, az összeg (7270 m

3 • s

_

1) meghaladja a Románia területét véglegesen elhagyó 6765 m

3 • s

_

1-ot; a különbség éppen a Romániát elhagyó, majd oda visszatérő vízhozamok összege (505 m

3 • s""

1). 5. Az országban keletkező és azon áthaladó felszíni vízkészlet hányadosa A II. táblázatban az országonkénti kilépő - összesített, valamint visszatérő és vissza nem térő részre bontott - vízhozamok közül utóbbiakat az I. táblázat (országos vízmérlegek) (16) oszlopába is beírtuk. Ennek célja egy fontos integrált vízkészlet-gazdálkodási mutató: az egyes országok területén keletkező Qj és onnan távozó (vissza nem térő) vízhozam - más szóval a „saját" és kb. a „tranzit" felszíni vízkészlet - arányát kifejező Aj = • 100 [%] (7) Uj.ki viszonyszám kiszámítása volt. A (14) oszlopban található Qj és a (16) oszlopbeli Q

j k

i értékek behelyettesítésével kapott Xj mutatókat a (17) oszlopba írtuk és az 5. ábrán szemléltetjük. Az 5%-osnál nagyobb területi részesedésű nyolc Duna menti ország A, mutató szerinti sorrendje: 1. NSZK 90,5% 2. Ausztria 62,2% 3. Jugoszlávia 34,8% 4. Csehszlovákia 32,5% 5. Románia 17,4% 6. Szovjetunió 9,5% 7. Bulgária 7,4% 8. Magyarország 5,0% •=!> Visszatéri kilépő vízhozamok Vissza nem térő kilépő vízhozamok